kegyes-tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1797. márcz. 4. Miskolczon (Borsodm.); 1818. okt. 8. lépett a rendbe; 1820. Kecskeméten novitius, 1820-21. gymnasiumi tanár Nagy-Károlyban; 1822. szept. 30. miséspappá szenteltetett föl Mocsonokon és theologus volt 1823-ig Nyitrán és Szent-Györgyön; 1824. gymnasiumi tanár volt Veszprémben, 1825-29. Léván, 1830. Privigyén a novitiusok promagistere, 1831-32. gymnasiumi tanár Léván, 1833-36. Sátoralja-Ujhelyben, 1837-44. Szegeden hitszónok, hittanár és a magyar nyelv tanára a lyceumban, 1845-49. Sátoralja-Ujhelyben rector, a gymnasiumi és nemzeti iskolák igazgatója s a provincialis tanácsosa, 1850. Tatán gymn. tanár, 1851-52. u. ott rector, igazgató és a magyar nyelv tanára, 1853-54. Léván vice rector, gymn. igazgató, hittanár és hitelemző, 1855-60. ugyanott rector, igazgató, hittan és magyar nyelv tanára, 1861. rector, 1862. vice rector u. ott. Meghalt 1863. júl. 8. Léván.
Költeményei a Koszorúban (1832-34., 1836-38.), a Társalkodóban, a Szemlélőben, a Hasznos Mulatságokban; czikkei a kassai Szemlélőben (1834. Szárazföldünk arányossága a vízhez képest, A földrengés jelenségei, Columbo főokai, melyek által földgolyónk másik oldalán létező száraz részéről meggyőződött, A tűzhányó hegyek, A tenger világításáról, Istenesítés a görög és rómaiaknál); programmértekezései a tatai gymnasium Értesítőjében (1851. Szózat a tatai gymnasium tanulói ifjúsághoz a tanév végén); a lévai gymnasium Értesítőjében (1858. Nevelés a hajdani görög, római, zsidó és keresztényeknél. 1855. Cator major cz. mű azon helyéről, hol Cicero a lélek halhatatlansága felett bölcselkedik, Erkölcsszabályok, 1857. A tanodák mint a nevelés, erkölcs, tudomány, kényelem és haszon tárai, 1859. Az erkölcsi nevelés haszna és szükségéről, 1860. Honszeretet és a honvágy lélektani szempontból.)
Munkái:
1. Foedus pleni gaudii honoribus... Stephani Barkovits e S. P. regii gymnasii majoris M. Karolinensis directoris festum divi patroni recolentis ex venerationi favore oblatum Magno-Karolini 1820. dia 20. Augusti. (Nagy-Károly. Költemény.)
2. Főtiszt. és nagyérdemű Bolla Márton úrnak, a kegyes oskolák rendje főigazgatójának, midőn születése napját üllené tiszteletül ajánlották a lévai kegyes oskolák 1829.
3. Főtiszt. Bolla Mártonnak... halálát kesergik a lévai kegyes oskolák. Esztergom, 1831. (Költ.)
4. Főtiszt. és Nagys. Adamkovits Mihály úrnak, midőn a pozsonyi kir. tudományos kerületben az oskolák és a tudományok főigazgatójává választatnék. tiszteletül ajánlották a lévai kegyes oskolák 1831. Selmecz, 1831. (Költ.)
5. Örvendezés, melyel főt. Grosser János úr, a kegyes oskolák rendje magyar és erdélyországi főkormányzója..., midőn a s.-a.-ujhelyi kegyes oskolákat meglátogatná, tiszteltetett ugyan azon kegyes oskolák által 1833. eszt. Sárospatak, 1833. N. (Költ.)
6. Mélt. Tajnai Tajnay Nep. János úrnak, midőn Csongrád vármegye fő ispányi-helytartói méltóságába iktatnék tiszteletül ajánló mindszent hó 18. 1837. Szeged. (Költ.)
7. A magyar nyelv történetéből és ékes szó szeretéséből való állítások, melyeket a szegedi lyceumban... a bölcselkedés hallgatói nyilvános vitatás alá vettek bőjt elő hava 24. 1838. Szeged.
8. Rövid adatok a nyelvtudomány alapfeltételeiről. Szeged, 1839.
9. Örömvers melyel Ft. Grosser Ker. János úr a magyar és erdélyországi kegyes szerzet főigazgatója... midőn a szegedi kegyes iskolákat meglátogatná, tiszteltetett ugyanazon kegyes iskolák által 1841. évben. Szeged, 1841.
10. Vezérelvek a magyar szépirodalomban. Nevendék bölcselkedőink számára írta. Szeged, 1842. (Ism. Regélő Pesti Divatlap 40. sz.)
11. Szózat a sátor-alja-ujhelyi tanuló ifjusághoz. Az 1844/5 oskolai év kezdetén. Kassa, 1844.
12. Szózat, melyet 1845/6 iskolai év végnapján a sátor-alja-ujhelyi kir. középtanoda termében tartott. Szeged, (1846.)
13. Szózat, melyét az 1851/2 tanév kezdetén a tatai algymnasium termében tartott. Esztergom, (1852.)
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 216. l.
Petrik Bibliogr. II. 192., IV. 50. l. és Csaplár Benedek szives közlése a rend jegyzőkönyvéből.