rajztanár, szül. 1854 nov. 20. Kis-Kún-Félegyházán; a gymnasiumot szülővárosában, Szegeden és Szarvason végezte; 1873-tól a budapesti József-műegyetemen tanult, honnét a rajztanárképző-intézetbe lépett át, hol tanári vizsgálatot tett. Azután a deési polgári iskolában, a zentai községi gymnasiumban és a sepsi-szent-györgyi polgári iskolában tanított. Utóbbi helyen sokat foglalkozott a műtörténettel és az ethnographiával. A kereskedelmi s közoktatásügyi ministeriumok segítségével a külföldön is járt ornamentikai tanulmányainak folytatása czéljából. 1891-ben a budapesti kegyesrendi főgymnasium tanárának nevezték ki. A magyar ornamentikai anyag kutatása közben sok régi templomban freskókra bukkant, a melyeknek lefejtése, lemásolása és ismertetése által egy egész székely festőiskolát hozott napvilágra.
Czikkei az Archaeologiai Értesítőben (1885. A szent László legenda székely falképekben, Magyar szentek a székely földön, 1892. A mezőtelegdi ev. ref. templom falképei); a székely nemzeti múzeum Értesítőjében (1895. A bessenyői, háromszékm. templom és falképei); a M. Mérnök- és Építész-egylet Közlönyében (1890. Hazai ornamentikánk eredete és nemzetisége, 1892. Nemzeti építészetünk multja és jelene); a Művészi Iparban (Magyar népies és renessaince diszítményeink, Egy szűcsmester rajzkönyve 1836-ból.)
Munkái:
1. Magyar diszítési motivumok a Székelyföldön. Sepsi-Szent-György, 1883. Három mintával. (Különnyomat a székely nemzeti múzeum Értesítőjéből.)
2. Magyar diszítő styl. Bpest, 1885. 45 műlappal.
3. Teremtsünk igazán magyar műipart. Sepsi-Szent-György, 1890. (Válasz mélt. Potsa József háromszéki főispán úr azon kérdésére: mi lett a magyar stylből.)
4. Székely ház. Bpest. 1895. (Függelékét az áryák és ugorok érintkezéséről, írta Fiók Károly. 85 szövegábrával, 37 fénynyomatú és három szines ábrával.)
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1890., 1894.
Pallas Nagy Lexikona IX8. 505. l. és önéletrajzi adatok.