szinésznő, szende szerepekben lépett föl először 1871. jú l. 10. Szathmáry Károly szintársulatánál, mely okt. 1-től Gálszécsen működött; 1872-ben már Miskolczon Károlyi Sándor szintársulatánál szerepelt; azután vándorútjain követte a szintársulatokat. 1880-tól Aradon több évre szerződött. A kolozsvári szinháznak évek hosszú során keresztül, mint drámai hősnő, kedveltje volt. 1896. márcz. 31. bucsúzott el Kolozsvártól és a budapesti vigszinházhoz szerződött.
Költeményei vannak az Arad és Vidékében (1886-87 és u. ott 1886. 135. sz. pünkösti mell. és czikke: Mikor én operette énekesnő voltam cz.); a Magyar Szellemi Életben (Bpest, 1892. Emlékeimből); az Erdélyi írók és írónők Almanachjában (1892. Egy piczi vázlat); az Erdélyi Hiradóban (1895. 298. sz. tárcza.)
Lenhardt E., A magyar szinészet országos Névtára 1872., 37., és Évkönyve 1873-ra 47. l.
Báttaszéki Lajos, Alföldi Képes Emlékkönyv. Arad, 1887. 58. sz. arczk.
Váli Béla, Az aradi szinészet története. Bpest, 1889. 156.
Nagyváradi Hirlap 1890. 116. sz.
Az erdélyi irók és írónők Almanachja 1892. 158. l. arczk.
M. Szellemi Élet. Bpest, 1892. arczk. és névaláírása.
Pesti Napló 1896. 92. sz.