bölcseleti doktor, műegyetemi tanár és a m. tud. akadémia rendes tagja, előbbinek fia, szül. 1838. ápr. 28. Pesten; kedvező anyagi körülmények között nevelkedett a szülői házban, mely a pesti polgári köröknek, különösen a főváros zene-életének egyik központja volt. Midőn kedve s tehetsége a mathematikára, mely már a középiskolában feltűnt, 1855-től, mikor a József-műegyetem hallgatója lett, még inkább izmosult, 1857-ben Bécsbe, onnét Német- és Francziaországba ment tanulmányait fotytatandó. Tanult Münchenben, Carlsruhéban, Berlinben, Párisban és Göttingában, míg végre 1864-ben az utóbbi egyetemen a doktori oklevelet megszerezte. Clebsch és Hesse tanárok gyakoroltak legtöbb befolyást későbbi önálló működésére; de ezeknél többet köszönt Kruspér Istvánnak, ki először tanította az ifjút igaz mathematikai tudományra. 1865-ben tért vissza Budapestre. 1866-ban a József-műegyetem magántanára, 1867-ben helyettes tanára lett. 1867. jan. 30. a m. tudom. akadémia levelező tagjai közé fogadta (1883. máj. 17. rendessé lett). 1869. szept. 15. a József-műegyetemen az elemi mennyiségtan és politikai számtan tanszékét ny. r. tanári minőségben foglalta el. 1873-ban új tanszék fölállításával végre lehetséges lett a mathematikai tanítás ujjászervezése a műegyetemen, úgy a mint azt H. már régebben sürgette. Az évenként ismétlődő előadásokból neki a geometria jutott osztályrészül; ez az előadás százakra menő hallgatóságra hatván és számtalan jegyzetben föntartva, működésének mintegy középpontja volt, melyben jeles tanítói tehetségének fényes bizonyítékát adta. Az 1873. év pénzügyi válsága megfosztotta vagyonától; a rendezkedés kisérlete még tovább vitte a lejtőn és rövid idő alatt a legszűkebb anyagi viszonyok közé került. De azért hű maradt tudományához. 1876-ban több tanártársával együtt megindította a Műegyetemi Lapokat, mely azonban a pártolás elégtelen volta miatt három év után megszünt. 1884-ben léptek föl szívbajának tünetei. E csapás sem bírta megrontani munkaktedvét. Nagy tervével, az analytikai geometria rendszerének megírásával, sem hagyott föl, mint azt a hagyatékában maradt terjedelmes, bár kiadásra nem kész töredékek bizonyítják. 1888 végén újabb súlyos betegség végleg megtörte testét és 1889. decz. 26. meghalt. A tanárképző-intézet tanára s az országos középiskolai tanárvizsgáló bizottság tagja volt. A m. tudom. akadémiában 1890. decz. 15. König Gyula tartott fölötte emlétbeszédet.
Czikkei a M. tudom. akadémia Értesítőjében (1864-65. A harmadrendű vonalakról, 1868. Néhány magasabb algebrai görbék és felületekről, Jelentés a bordeauxi akadémia kiadványaiban megjelent, Bolyai Farkast és Jánost illető értekezésekről, 1871. A trigonometriai sor állandóinak meghatározása); a Mathematikai és természettudományi Értesítőben (I. A kúpszeletsereg középpontjainak geometriai helye); a Műegyetemi Lapokban (I. Desargues tétele a perspectiv háromszögekről, A determinansok elméletéhez. A determinansok alkalmazása a geometriában, II. Toldalék Scholtz Ágoston értekezéséhez, Apollonius feladatának megoldásához, A kúpszeleten fekvő hat pont föltételi egyenletének egy különös alakjáról, ezen értekezéseért a m. tud. akadémia 1883-ban odaítélte az 1876-82. cziklusra szóló mathematikai nagy díjat, A conjugált átmérők négyzetes egyenlete, III. A kúpszeletek előállítása projectiv sugársorok által, ugyanezen folyóiratban számos ismertetés, kitüzött és megoldott föladat); a Mathem. u. naturwiss. Berichte aus Ungarnban (I. Der geometrische Ort der Mittelpunkte des Kegelschnittbüschels, VII. Über die Parameterdarstellung der orthogonalen Substitutions-Coefficienten); a Zeitschrift für Mathematik und Physikben (VII. Über einen geometrischen Satz von Mac-Laurin, XI. Note über zwei geometrische Probleme, Note über einen Satz der algebraischen Curven, Über Volumina von Tetraädern, über Tetraëdral symmetrische Flächen, Über ein Product zweier Determinanten, XII. Über einige Identitäten, Über die Auflösung des sphärischen Dreiecks, wenn die Höhen desselben gegeben sind); a Journal für die reine und angewandte Mathematikban (LXXXIII. Über die verschiedenen Formen der Bedingungsgleichung, welche ausdrückt, dass sechs Punkte auf einem Kegelschnitte liegen, LXXXIX. Beitrag zur Theorie der Flächen 2-ten Grades, Über die von Möbiusgegebenen Kriterien in der Theorie der Kegelschnitte, Der Satz von Desargues über perspectivische Dreiecke, XCI. Über ein Kriterium von Steiner in der Theorie der Kegelschnitte, XCII. Über den geometrischen Ort der Kegelspitzen der durch sechs Punkte gehenden Kegelflächen zweiten Grades, Zusatz zur Abhandlung: Über die verschiedenen Formen der Bedingungsgleichung, XCIV. Über die Determinantengleichungen); a Comptes rendus hebdomadaires de l'Academie des sciences-ben (LIV. Sur une espèce particulière des surfaces et des courbes algébriques, et sur de propriétés générales des courbes du quatrième ordre, LXV. Sur les courbes du quatrième ordre); a Nouvelles Annales des mathematiques-ben (1872. Solution de la question 979., Remarques sur un theorème de M. Pelissier, 1881. Sur la détermination du cercle osculateur d'une courbe a double courbure, 1882. Question 1416. determinans egyenlet.)
Munkái:
1. Über die fundamentalen Eigenschaften der algebraischen Curven und eine Eintheilung der Linien III. und IV. Ordnung. Inaugural-Dissertation zur Erlangung der philosophischen Doctorwürde. Göttingen, 1864.
2. A polus és a polárok. A viszonyos polárok elve. Bpest, 1867. (Értekezések a mathem. tud köréből I. 2.)
3. A kupszeleten fekvő hat pont feltételi egyenletének különböző alakjairól. Bpest, 1875. (Értekezések a mathem. tud köréből IV. 6., V. 4.)
4. Apollonius feladata a gömbfelületen. Bpest, 1877. (Értekezések a mathem. tud köréből, V. 5.)
5. Poncelet J. V. külső tag emlékezete. Bpest, 1878. (Értekezések a mathem. tud köréből, VI. 7. sz. Ugyanez az Ungarische Revueben.)
6. A másodfokú felületek elméletéhez. Bpest, 1879. (Értekezések a mathem. tud köréből, VII. 5.)
7. A Möbius-féle criteriumokról a kúpszeletek elméletében. Bpest, 1880. (Értekezések a mathem. tud köréből, VII. 6.)
8. Másodfokú görbék és felületek meghatározásáról. Bpest, 1880. (Értekezések a mathem. tud köréből, VII. 18.)
9. Tételek azon determinánsokról, melyek elemei adjungált rendszerek elemeiből vannak componálva. Bpest, 1880. (Értekezések a mathem. tud köréből, VII. 19.)
10. Tételek a componált determinansok egy különös neméről. Bpest, 1880. (Értekezések a mathem. tud köréből, VII. 21.)
11. A Steiner-féle criteriumról a kúpszeletek elméletében. Bpest, 1880. (Értekezések a mathem. tud köréből, VII. 24.)
12. A pontokból vagy érintőkből és a conjugált háromszögből meghatározott kúpszelet nemének eldöntésére szolgáló criteriumok. Bpest, 1880. (Értekezések a mathem. tud köréből, VII. 25.)
13. Egy negyedrendű felületről. Bpest, 1883. (Értekezések a mathem. tud köréből, VIII. 12.)
14. Néhány determináns-egyenletről. Bpest, 1882. (Értekezések a mathem. tud köréből, IX. 10.)
15. Az orthogonális substitutio együtthatóinak paraméteres értékei. Székfoglaló. Bpest, 1889. (Értekezések a mathem. tud köréből, XIV. 2., 3.)
Akadémiai Értesítő 1867. 49., 1868. 13., 224., 1871. 256., 1873. 158., 1875. 250., 1877. 27., 69., 187., 1879. 131, 158., 1880. 179., 1881. 20., 169., 1882. 39., 109., 1883. 31., 95., 101., 1890. 117., 1891. 1-9. l. (Emlékezete König Gyulától.)
Magyarország és a Nagyvilág 1875. 21. sz. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
A kir. József-műegyetem Tanárai és Hallgatói. Bpest, 1883. 8., 43. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1889.
1889: Nemzet 356. sz., P. Napló 356. sz. és gyászjelentés.