kir. tanácsos, egyetemi tanár és a m. tud. akadémia rendes tagja, szül. 1820. jún. 9. (saját följegyzése szerint) Nagy-Szalókon (Szepesm.); iskoláit Kézsmárkon és Miskolczon végezvén, Eperjesen a jogi s theologiai tanfolyamot hallgatta; testvérbátyjának H. Pálnak vezetése mellett nyerte tudományos kiképeztetését és az ő költségén fejezhette be ezt külföldi egyetemeken. 1842-45-ben a gróf Dessewffy-családnál nevelősködött és 1843-ban Vatán tartózkodása alatt, Borsodmegye akkori híres alispánja Nagy Gedeon mellett hét hónapig gyakornokoskodott. 1845. júl. 15, letette a prot. theologiai vizsgálatot. Még azon évben Németországba ment, hol a nyári szünet alatt Greguss Ágosttal bejárta a Harz vidékét, Westfáliát és a Rajna mellékeit; kirándulást tett Belgiumba s Hollandiába is. 1846-ban Kézsmárkra hivatott meg az újonnan felállított második jogi tanszékre, honnan azonban az 1848. események nem sokára elszólították. A szabadságharcz után hét hónapig fogságot is szenvedett. 1852-ben elhagyta Kézsmárkot és Pestre került, hol sokáig nevelősködött. Szabad idejét a természettudományok mívelésére fordította. 1857-ben felhagyván a neveléssel, Budára költözött és nőül vette Schmidt József leányát Herminát (ki 1873. ápr. 11. meghalt). 1858. decz. 15. a m. tud. akadémia levelező tagjának választotta (1865. decz. 10. lett rendessé.) 1863. decz. 20. a budai polytechnikumnál helyettes tanára lett a földrajzi, statisztikai s történelmi szaknak; 1866. márcz. 20. ugyanoda rendes tanárnak neveztetett ki, 1870. júl. 19. pedig a m. kir. tudomány-egyetemhez hivatott meg az egyetemes és ősazehasonlító földrajz tanárául (hol 1873. okt. 10. a bölcseleti kar tiszteletbeli doktorrá avatta és a királyi kegy kir. tanácsosi czímmel tüntette ki; 1887-88-ban pedig az egyetem rectora volt.) 1869-ben Keleti Károlylyal hivatalos kiküldetésben képviselte hazánkat a Haagában tartott statisztikai nemzetközi congressuson, 1872-ben pedig szintén Keleti Károlylyal a pétervári congressuson. 1871-ben Antwerpenben, 1875. Párisban, 1881. Velenczében jelen volt a nemzetközi földrajzi congressusokon és mind a három alkalommal a congressus egyik alelnökévé választatott. 1873-ban a bécsi s 1878. a párisi nemzetközi kiállításon volt jury-tag és az utóbbi helyen őt választották a földrajzi csoport elnökévé; továbbá fontos szerepet játszott az 1885. párisi s londoni statisztikai congressusokon. A magyar közgazdasági congressus eszméjét is ő pendítette s valósította meg. Igen nagy része van a magyar földrajzi társaság megalakításában, melynek haláláig elnöke volt. A velenczei congressus után az olasz Corona d'Italia rendjel commendator fokát nyerte meg. Az orosz sz. Szaniszló-rend lovagja, a franczia közoktatási tiszt rendjelének birtokosa, a genfi s antwerpeni földrajzi társulatok tiszteletbeli, a berlini, párisi s belga földrajzi társulatok levelező tagja volt. Meghalt 1888. decz. 6. Budapesten. Ravatala fölött Heinrich Gusztáv beszélt; a m. tudom. akadémiában 1889. decz. 16. Keleti Károly tartott fölötte emlékbeszédet.
Czikkei és értekezései magyarul a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Athenaeum (1841. A forrás nemtője, angol legenda, Napoleon bemenetele Moskvába, Töredék egy nő naplójából, 1842. Thukydides, A kisértetektől elragadott sírásó története, angolból, A bűnbánó); Regélő Pesti Divatlap (1842. Egy őrült kézirata, 1843. Eperjes); a Tavasy (Teichengräber) Lajos által szerkesztett Nevelési Emléklapok (1845-48. neveléstani czikkek); Protestáns Egyh. és Isk. Lap; Pesti Divatlap (1846. Pestalozzi); Képes Ujság (Kassa, 1848. Futólagos tekintet történelmünkre); Kossuth Hirlapja és a Pressburger Zeitung (1848. megyei tudosítások); Uj M. Múzeum (1851-52. Theophrastos és jellemrajzai, 1853. Az angol alkotmány fejlődésének elemei és a nagy szabadságlevél, 1854. Könyvism.); Szépirodalmi Lapok (1853. Rajna vidéke, uti naplómból); Pesti Napló (1853. 992-95, 1003., 1010-11., 1021. sz. Anglia mezőgazdasága, 1068-1072. sz. Anglia műipara és kereskedelme, 1854. 82. sz. A pénzverés ügyében, 86., 87. sz. Az új vámrendszer, 178-180. sz. A polgári háború Sinában, 103. és 233. sz. Könyvism., 1855. I. 10. sz. Néhány észrevétel műszavaink ügyében, 21., 105., 119. sz. Egy kis útbaigazítás, Az éjszaki sarkvidék cz. czikke birálatát illetőleg, 1857. 7., 36., 104. sz. Könyvism., 58. sat. sz. Taiping-Vang, a sinai trónkövetelő ifjúsága, 239. sz. A Budapesti Szemle és a M. Sajtó birálója, 1858 248-49. sz. Könyvism. 66., 271. sz. polemia, 1859. 207. sz. Humboldt-alapítvány természetvizsgálás és utazások számára, 1879. 111. sz. Válasz Bálint Gábor levelére, 1881-82. Észak-Amerika társadalmi viszonyai; a folyószabályozásokról is írt több czikket); Család Könyve (I. 1855. Család, nevelés, Az éjszaki sarkvidék, Nőnevelésünk csak halálunkkal szakad meg, A melegnek eloszlása földünkön, Földünk delejessége, Földünk mozgása., Arago Ferencz életrajza, Tájékozás földünkön, 1856. Báró Humboldt Sándor életrajza, Ausztrália földrajza, Legújabb fölfedezések Dél-Afrikában és a kafferek, Magyar László, Anderson és Livingstone utazásai, A királyi várpalota Budán, A Dunajecz völgye, Világosvár, Földünk fő korszakai, III. 1857. Trencsin, Első Katalin orosz czárnő, Nelson és a trafalgari csata, Földünk alakja és súlya, Sopron és környéke); Magyar Sajtó (1855. 2., 3. sz. Könyvism. 71. sz. A párisi baromtárlat, 1856. 24. sz. Könyvism., 40. sz. Néhány szó művészetünk ügyében, 174. sz. A magyar erdészegylet késmárki gyűlése, 236. sz. Viszhang a nevelők és tanárok ügyében, 1857. 268. sz. Magyar László és dr. Livingstone, 24., 214. sz. Könyvism.); Kelet népe, (1856. Földtani tanulmányok); M. Akadémiai Értesítő (1856-57. Magyar László afrikai utazó életrajza, IV. 1864-65. Az erdők befolyásáról, 1870. Buda sz. kir. főváros népességi viszonyai, 1872. A geographusok 1871. antwerpeni nemzetközi kongressusáról. Árvamegye meteorologiai viszonyairól, 1873. Az erdő befolyása a meteorologiai viszonyokra, kivonat Bajorországban tett észleleti tapasztalatok alapján, Emlékbeszéd Magyar László fölött, 1887. Jelentése a zágrábi Boskovits-ünnepélyről); Budapesti Szemle (1857-58., 1860. Legújabb utazások éjszaki Afrikában, 1858. Földirati apró közlések. 1859. Egy pillantás a külföld tudományos mozgalmaira a közelebbi években, Strabon és Ptolomaiosz, Büsching és Ritter Károly nézetei a földiratról, székfoglaló, 1860. Az éjszaki sarkvidékek, 1862. Magyarország természettani viszonyainak leírásáról, 1864. könyvism., Ausztrália, 1865. Magyarország hőmérséki viszonyai, Magyarország esőzési viszonyai, 1866. A Legújabb utazások és felfedezések: Afrika, Déli-Afrika, Éjszaki és Éjszaknyugati Afrika, 1868. Könyvism., 1869. Japán és népe, 1873. Könyvism., Az erdő befolyása az éghajlatra, A földrajzi tudomány jelen állása, Magyar László, könyvism., 1876. A folyóvizek apadásáról s az erdők befolyásáról, 1880. Reclus nagy munkája a földről, 1881. Néhány szó a szabad kereskedés vagy védvám rendszereiről, A választások után, 1882. A vámjövedelem és fogyasztási adók, Még egyszer a vámjövedelemről és fogyasztási adókról, 1885. Az Alföld folyóiról, 1887. Boskovich Roger Józsefről, 1888. Folyóink szabályozása); A kir. természettud. Társulat Évkönyve (IV. 1860. Az 1858. jan. 15. hazánk éjszaknyugati megyéiben előfordult földrengés); Sürgöny (1860-61. A M. Tud. Akadémia üléseiről tudósítások); Statisztikai Közlemények (I. 1861. Gymnasiumaink állása 1852-től 1859-ig, II. Adalékok hazánk erdőszeti viszonyai ismertetéséhez, III. IV. 1862. A magyar korona területének bányászata 1861-ben, Az európai államok budgetei); Ország (1863. 47-58. Az erdélyi érczhegység alakzata és tagosulata); Gazdasági Lapok (1863. A tiszaszabályozás következményei, 1865. Hazánk esőzési viszonyai); Erdészeti Lapok (1865. Az erdők befolyásáról a klimára, H. észrevételei Erdődy Adolf válaszára, 1866. A magyar birodalom erdőségeinek természeti viszonyai); Jogtudományi Közlöny (1866. Hazánk vízútjai); M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatai (XI. 1866. Hazánk égalji viszonyairól, XII. 1868. A népnevelésről, XXII. 1883. Az éghajlat változásáról, XXIII. 1886. Az erdőpusztítások és folyószabályozások); Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények (II. 1866. Magyarország bányászati viszonyai 1862., 1864-ben, IV. 1867. A népoktatás Poroszországban, Néhány észrevétel a népszámlálásról); Természettudom. Közlemények (V. 1873. Az időkelet meghatározása); Természet (1873. Az újév kezdete s a husvét idejének meghatározása, Adalékok az Alföld erdősítéséhez); Vasárnapi Ujság (1873. Emlékezés Magyar Lászlóra); Magyarország a bécsi 1873. közkiállításon. Honismertető (1873. A magyar birodalom természettani vizonyainak vázlata); Földrajzi Közlemények (1873. A földrajzi tudomány jelen állása, 1874. Jelentés a földrajz körében 1873. tett munkálatokról, u. ez az 1876., 1878-79., 1881-82., 1885. 1887. évf., 1875. Jelentés a földrajzi tudományok párisi korgressusának tárgyalásairól, 1876. Az amerikai tengerközi csatorna terveiről. 1877. Közép-Ázsiáról, b. Richthofen munkájából, 1879. A külföldi szakértők jelentései a hazai folyókon végrehajtott szabályozási munkálatokról, 1881. Vízi utaink különösen a Duna, Lanfranconi Enea után, Előleges jelentés a Velenczében volt III. nemzetközi földrajzi kongressusról, 1882. Emberfajta, nemzet és nemzetiség, A czifrálkodás és ruházkodás, 1887. A kanadai tartományok szövetsége); Magyarországi Kárpátegylet Évkönyve (II. 1875. Kirándulás Máramarosba); Acta Reg. Scient. Univ. Ung. Budapestensis (1875-76. Fasc. I. Beszéd, melyet az 1875-76. tanév megnyitása alkalmával az egyetemi ifjúsághoz intézett, 1887-88. Fasc. I. Beszéd, melylyel a budapesti kir. tud. egyetem rectori székét 1887. szept. l. elfoglalta); Természettudományi Közlöny (1877. A föld lassú emelkedése és sűlyedése, A lőszlerakodások éjszaki Khinában, Richthofen F. nyomán, 1881. Az oczeani áramok okairól, A Pannonia medencze földárja és a Duna felső folyása, (1886. Az erdőpusztításokról és a folyószabályozásokról, 1887. Boskovich Roger Józsefről, Társadalom és természettudomány); Nemzeti Hirlap (1879. Különböző föld-, nép- és vízrajzi czikkek); Nemzetgazdasági Szemle (1883. Bolgár-ország); Nemzet (1888. 135., 136. sz. Az egyetem és Mária Therezia; rectori beszéde, Acta Reg. Scient. Universitatis Budapestinensis 1887-88. l.); hirlapczikkeket. könyvismertetéseket többet írt még különböző betűk alatt és névtelenül is; több czikket írt az Ujabbkori Ismeretek Tárába s az Ismerettárba; az Egyet. M. Encyclopaediának is munkatársa volt; német cikkei: 1848-ban politikai czikkek a Pressburger Zeitungban, 1854-60 magyar irodalmi czikkek a Pester Lloydban (és a folyószabályozásokról), 1856-tól földrajzi czikkek Petermann Geographische Mittheilungen cz. folyóiratában, 1879. Különböző föld-, nép- és vízrajzi czikkek; 1857-58. magyar irodalmi czikkek a prágai Kritische Blätterben; 1861. Magyar László utazásai déli Afrikában, Lipcsében a Brockhaus Gegenwart cz. folyóiratában; 1864. Das Ungarische Tiefland und die Mittel zur Abwendung des zeitweiligen Misswachses az Oesterr. Revueben, 1867. Die Theis, u. ott; 1873. Die natürlichen Verhältnisse des ungarischen Reiches, az Ungarn auf der Wiener Weltausstellung czímű munkában; 1881. Das Zoll- und Handelsbündniss mit Oesterreich und das Quotenverhältniss ugyanott; az Ungarische Revueben (1883. Die ungarischen Ortsnamen und Herr Prof. Kiepert; 1884. Die staatliche Selbstständigkeit Kroatiens, 1886. Die Flussregulirung in Ungarn); Krassó, Szörény, Kroatien und Slavonien és több kisebb czikk az Ersch. u. Gruber-féle Allg. Encyclopaedieben; francziául: a Charles Keleti, Hongrie. Exposé geographique et statistique a l'occasion de l'exposition universelle de Vienne de 1873, Traduit par Frédéric Schwidland, (Géographie physique); a Congres international de statistique a Budapest. IX. Session Bpest, 1876. cz. munkában: Rapport sur la statistique des bains et eaux minerales és a Revue Géographique Internationaleban (VI. 77., 78. sz. Les Magyars et les Slaves).
Munkái:
1. Egyetemes történelem. Pest, 1851-52. Három kötet. (2. jav. kiadás. Pest, 1862. Ism. Pesti Napló 1851. 478. sz., Ország 1863. 23. sz.)
2. Magyarország és Erdély eredeti képekben. Pest, 1855-64. Három kötet. (111 aczélmetszettel, rajzolta Rohbock Lajos. Ugyanez németül. Pest, 1855., 1859. Három kötet. Az I. kötet Budapest és környéke cz. külön is megjelent. Pest, 1859. és németül. Pest, 1859.)
3. Unmassgebliche Ansichten über den Ministerial-Entwurf. Pest. 1856. (Székács József, Igénytelen nézetei cz. munkájának ford., az iskolaügyről szóló czikkel megtoldva.)
4. Uti és vadászati kalandok. Pest 1857. (A magyar ifjúság Könyvtára I. öt színezett képpel.)
5. Ujabb utazások és kalandok. Pest. 1859. (A m. ifjúság Könyvtára II. öt szinezett képpel.)
6. Ladislaus Magyar's Reisen in Süd-Afrika in den Jahren 1849. bis 1857. Aus dem ungarischen. I. Band. Pest, und Leipzig, 1859. Egy térképpel és nyolcz kőny. rajzzal.
7. A jelesebb magyar gazdák és gazdaírók arczképcsarnoka Molnár Józseftől. Szövegét írta H. Pest, 1859. 1. füzet. (Gróf Károlyi István, Lónyai Gábor, báró Vay Alajos, Korizmics László, Benkő Dániel, Hajnik János, Gyürky Antal, Peterdy Gábor.)
8. Magyarország viszonyainak statisztikai vázlata. Pest, 1863. (Különnyomat a Statisztikai Közlemények IV. 2., V., 1.)
9. A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása. A m. tudom. akadémia megbízásából. Pest, 1863-65. Három kötet (1870-ben a Marczibányi jutalomban részesült. Ism. Ország 1863. 76. sz.)
10. Magyar kézi atlasz, mely 26 nagy földképen az egész földnek egyes részeit ábrázolja. Pest, 1865. (2. kiadás. Pest, 1875.)
11. Az osztrák birodalom rövid statisztikája, különös tekintettel a magyar államra. Pest, 1867. I. kötet.
12. Magyarországi légtüneti észleletek az 1864., 1865. és 1866. évekből. (Mathem. és természettud. Közlemények V. 8. sz.)
13. Legújabb magyar atlasz. Polgári, gymnasiumi és reáliskolák számára. Pest (1867.)
14. Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének leírása. Pest, 1867. (három arczk., két térkép és két fametszettel. Ezen monographiát csak szerkesztette; mivel azonban a 30 ívből álló műből nyolcz teljesen az ő műve, a többi fejezetek bizonyos részét pedig átdolgozta, azt önálló művei közé sorozhatjuk. Czikke: Gömör vármegye természeti viszonyai. I-CX. l.)
15. Hazánk közlekedési eszközeiről. Pest, 1867. (Értekezések a tört. tudom. köréből I. 1.)
16. Európa államainak rövid statisztikája. Pest, 1868.
17. Bányászat és ipar. Pest, 1869. (Statisztikai előadások V.)
18. Magyarország bányászata. A bányakapitányságok 1863-67. évi jelentései alapján összeállítva. Pest, 1869. (Hivatalos statisztikai Közlemények II. 3.)
19. Kis földleírás, elemi-, ismétlő-, alsó-, reál- és ipariskolák számára. Pest, 1869. (Országos magyar iparegyesületi Tankönyvek II.)
20. Jelentés az Antwerpenben 1871-ben aug. 13-22-ig tartott nemzetközi geographiai congressus munkálatairól. Pest. 1872. (Értek. a tört. tud. köréből II. 1.)
21. Jelentés az 1872. aug. Szent-Pétervárott tartott VIII. nemzetközi statisztikai kongressus tanácskozmányai- és határozatairól. Pest, 1873. (Keleti Károlylyal együtt.)
22. Ég és föld, vagyis csillagászati földrajz a szöveg közé nyomott 70 fametszettel. Pest, 1873. (Ism. Földrajzi Közlemények).
23. A magyar-osztrák monarchia rövid statisztikája. Bpest, 1874.
24. Elemi földrajz. A népiskolák számára. Bpest, 1874. (2. kiadás. Bpest, 1876.)
25. Kis földleírás, polgári, reál-. ipar- és felső népiskolák számára. Bpest, 1874. (2. kiadás Bpest, ... 3. jav. k. 1878., 4 jav. k. 1881., 5. jav. k. 1884., 6. jav. k. 1887. Bpest.)
26. Quelques remarques sur les Méthodes graphiques et géographiques. Mémoire rédigé en voue du IX.-iéme congres international de statistique. Bpest, 1874.
27. Magyarország és Erdély. Bpest, és Darmstadt 1875. 1. és 2. füzet. Négy aczélmetszettel. (Több nem jelent meg. Ugyanez németül. Bpest és Darmstadt 1875. 1. és 2. füzet.)
28. Földrajzi jegyzetek. Kivonat főleg tankönyvéből. Kézirat gyanánt az I. reálosztály számára. Temesvár, 1875.
29. Földrajz a középiskolák használatára. Bpest, 1875-76. Négy kötet. (I. I. kötet 2. kiadás 1875., 4. jav. k. 1878., 5. jav. k. 1880., II. kötet 2. k. 1875. 3. jav. k. 1880., III. kötet 2. jav. k. 1878., IV. kötet 2. jav. k. 1880. Bpest.)
30. Révy Gyula, A Duna Budapesten. Jelentés gróf Andrássy Gyula ő nagyméltóságához. Angolból ford... Bpest, 1876 Hét táblával.
31. A Duna budapesti szakaszának szabályozása. A budapesti Duna átnézeti térképével. Bpest, 1877.
32. Baradla az aggteleki barlang. Lőcse, 1877. (Különny. a Gömör és Kishont leírása. Pest, 1867. cz. munkából. Németül is. Lőcse, 1877.)
33. Theophrastus jellemrajzai. A görög eredetiből fordította. Bpest, 1880. (Olcsó Könyvtár 107.)
34. Schneider képes atlasza. A természettudományi földrajz kézi atlasza, iskolai és házi használatra... Magyarra ford. Gönczy Pál és H. Bpest, 1881. (2. kiadás. Bpest, 1882.)
35. Az éghajlat változóságáról. Megnyitó előadás. Mondotta a magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének természettudományi szakosztályáhan Debreczenben 1888. aug. 24. Bpest, 1882.
36. Egyetemes földrajz. Különös tekintettel a néprajzi viszonyokra. Bpest, 1884., 1886., 1890. (I. k. Dél-Európa. II. A magyar birodalom földrajza, III. Éjszaki és Közép-Európa földrajza. Sajtó alá rendezte dr. Thirring Gusztáv. A mű eredetileg öt kötetre volt tervezve.)
37. Földrajz a gymnasiumok használatára. Bpest, 1887. Két füzet. (2. átnézett kiadás, Bpest, 1890.)
38. Földrajz. A polgári leányiskolák I. és II. osztálya számára. Bpest, 1889. Két rész. (I. II. rész 2. kiadás. 1890. I. r. 3. kiadás 1893. 4. 1895. Schneider János által. Bpest.)
39. Földrajz. A polgári fiúiskolák I. és II. osztálya számára. Bpest, 1888-89. Két rész. (I. r. 2. kiadás. 1890. II. r. 2. k. 1894. Schneider János által. Bpest.)
Kőnyomatban: Egyetemes összehasonlító földrajz 4rét 300 lap és A nevezetesebb városok földrajzi fekvésök. 4rét 144 lap; Földrajzi tényezők; Afrika földrajza 1878. (Előadásai után tanítványai 1877. máj. 24. a m. n. múzeumban.)
Kiadta, sajtó alá egyengette s jegyzésekkel ellátta: Magyar László délafrikai levelei és naplókivonatai. Pest, 1857., egy térképpel; Magyar László délafrikai utazásai 1849-1857. I. kötet, egy térképpel és 8 kőnyomattal. Bpest, 1859. (mind a kettőt a m. tud. Akadémia megbízásából); Xantus János levelei Éjszak-Amerikából. Bpest, 1858. és Xantus János, Utazás Kalifornia déli részeiben. Bpest, 1860. Élisée Reclus, A föld. A földgömb életjelenségeinek leírása. Az eredeti IV. kiadás után ford. Király Pál és Révész Samu. Az eredetivel összehasonlította H. Budapest 1879-80. Két kötet.
Szerkesztette a Család Könyve, hasznos ismeretek és mulattató olvasmányok cz. folyóiratot Pesten Greguss Ágosttal együtt 1855-ben 10 füzetben, 10 aczélm. és egy kőny. képpel, 1856-ban 10 fűz., hat aczélm., négy szines kőnyom. és egy térképpel, 1858-ban egy kötetben három aczélm., három színy. és két kőnyomattal; Statisztikai Közlemények. a hazai állapotok ismeretének előmozdítására kiadja a m. tudom. Akadémia statisztikai bizottsága, szerkesztette az I.-VI. kötetet 1861-64.; Statisztikai és nemzetgazdasági Közlemények (Előbbinek folytatása), szerk. az I.-V. k. 1865-68. és néhány évig szerk. a m. tudom Akadémia II. osztályának Értesítőjét.
Festett arczképe a budapesti egyetem bölcsészeti karának tanácstermében.
Pesti Hirlap 1842. 142. szám. (Névmagyarositás. Eredeti neve Hunsdorfer volt.)
Athenaeum 1842. II. 141. hasáb. (Nyilatkozás.)
Ujabbkori Ismeretek Tára IV. 415. l.
Budapesti Hirlap 1855. 682. sz.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 215., II. 405. l.
A m. tudom. Akadémia Évkönyvei IX. 1859. 54. l. XI. köt. V. Darab 1866. 69. l.
M. tudom. Akadémia Almanachja 1861. 158., 1863. 231., 1864. 236., 1865. 233., 1867. 217., 1868. 229., 1876. 290., 1879. 290., 1880. 190., 1882. 186., 1887. 237. l. (Munkálatai), 1890. 361. l. (Életrajza.)
M. tudom. Akadémiai Értesítő 1867. 14., 1868. 200., 1869. 10., 1870. 164., 1871. 300., 1872. 9., 67. l., 1888-89.
Egyetemes M. Encyclopaedia X. 300. l.
Vasárnapi Ujság 1872. 26. sz. arczk, 1886. 18. sz. arczk., 1888. 50. sz. (Király Pál.)
Magyarország és a Nagyvilág 1872. 14. sz. arczk., 1876. 39. sz. arczk.
Hazánk és a Külföld 1872. 40. sz. arczk.
Századok 1873. 76. l.
Protestáns Uj Képes Naptár 1874. 54 l. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
Mittheilungen der k. k. Geographischen Gesellschaft in Wien 1881. IV. l.
Deutsche Rundschau für Geographie und Statistik. Wien, 1881. 194. l. arczk.
Pesti Hirlap 1883. 100. sz. (H. és Kiepert.)
A kir. József-Műegyetem Tanárai és Hallgatói. Bpest, 1883. 7. l.
Orsz. Tanáregylet Közlönye 1884. (Márki Sándor.)
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
M. Könyvészet 1886, 1890-94.
Paedagogiai Plutarch II. 1887. arczk. (Kozma Gyula.)
1888: Néptanítók Lapja 788. l., M. Állam 286. sz., P. Napló 338. sz., Nemzet 337. sz., Főv. Lapok 338. sz., Budapesti Hirlap 338. sz., Egyetértés 338. sz., Aradi Közlöny 336. sz. (Laukó A.), Pressburger Zeitung 343. sz. (Havass Rezső.)
Sárosmegyei Közlöny 1889. 3. sz. (Latkóczy.)
Földrajzi Közlemények 1889. 65. l. (Márki Sándor.)
Kiszlingstein Könyvészete.
Természettudom. Közlöny 1889.
Keleti Károly, Hunfalvy János emlékezete. Bpest, 1890. (Emlékbeszédek VI. 3.)
Irodalomtörténeti Közlemények 1894. 88. l.
Evangelische Glocken 1842. 142. l.
Önéletrajzi adatok és gyászjelentés.