középiskolai tanár és a Szent-István-társulat titkára, szül. 1856. jan. 19. Felső-Esztergályon (Nógrádm.); középiskoláit Selmeczbányán, Váczon és Esztergomban végezte. 1874-ben a budapesti egyetem philosophiai facultásába iratkozott be s a történelem-földrajz tudománycsoport mellett a classica philologiát is tanulta. 1877-ben a nagybecskereki főgymasiumhoz nevezték ki tanárnak. 1878-ban a történelem és földrajzból tanári oklevelet nyert. 1879-ben a középiskolai gyakorló gymnasiumban működött. 1882-86-ban a budapesti V. ker. kir. kath. főgymnasiumnak volt tanára. 1886-ban a Szent-István-társulat választotta meg titkárának és azóta ott működik.
Az egyetemen 1876-ban Egyetemek a középkorban cz. értekezése dicséretet nyert. Nagy-Becskereken a város tanácsa az ottani román stilű templomdecoratio restaurálásakor öt szólítá fel véleményadásra; ekkor A középkori építészet cz. hosszabb tanulmányt írt, mely a Torontál cz. lapban jelent meg; írt még a Hölgyek Lapjába (1879-89. a középkori társadalmi életet ismertető czikkek, így A lovagság mint társadalmi tényező); a Főv. Lapokba s a Pesti Naplóba (1880-89., 1894-95. Esztergályi névvel középkori tárgyú tárczaczikkeket és irodalmi értekezéseket). Programmértekezései a László Mihály intézetének Értesítőjében (1884. A nyilvános magánintézet és a nevelés, 1885. A történet, mint a nevelés egyik eszköze); az Alkotmányban (1896. 84. szám. A középkor krónikásai.)
Munkái:
1. Tanulmányok a humanismus korából. Budapest, 1894.
2. A kereszténység nyomai hazánk mai területén a honfoglalás előtt. Budapest, 1894 (Felolvasások, a Szent-István-társulat tudományos és irodalmi osztály üléseiből 6.)
3. A szláv kereszténység hazánk mai területén a honfoglalás előtt. Budapest, 1896. (Felolvasások 13.)
Kéziratban: A magyar nemzet bölcsőkora és honfoglalása; A Szent-István-Társulat ötvenéves története.
Corvina 1895. 1. sz. és önéletrajzi adatok.