Capistran szent Ferencz rendi szerzetes, született 1715. február 23. Budán a várban, hol atyja H. Sebestény polgár és pék volt; 1734. szept. 29. Illokon lépett a rendbe, 1739-ben szenteltetett föl áldozópappá Budán a várbeli jezsuita templomban és febr. 2. mondotta első miséjét a capistranusok vizivárosi templomában. 1743-47-ben Aradon a várőrség német hitszónoka. 1747. okt. 1-től 1748. okt. 1-ig Budán tabáni plébános, 1748-ban Mária-Radnán hitszónok, 1749-ben a rend bácsi zárdájában növendék-mester, 1750-52. Aradon házfőnök, 1752-59. Budán hitszónok, a hol 1756-tól kezdve a zárda vicariusa s az általa alapított harmadik rend igazgatója volt. 1759-61. ugyancsak Budán német hitszónok, 1761-től vicarius Aradon, a hol 1768. jún. 15. meghalt.
1743-tól 1758-ig, a majd minden év nyarán vagy őszén Gyulán időző báró Harruckern Ferencz békési főispán udvarában töltött évenként több hetet, mint a család miséző papja. Ez idő alatt írta németül emlékkönyvét, mely kéziratban maradt fenn (4rét két kötet 648 lap), czíme: Akten das ist Unterschidliche Lachenswürdige Jahrsgeschichten, welche sich in und ausser der Herrschaft Gyulla mit mir, und anderen in unterschidlichen umständten zugedragen, und von mir... in Einen Kurzen begriff verfasset, in eine Ordnung gesetzet und von Jahr zu Jahr zusammen geschrieben. Ez emlékirat a pater mulatságos élményein és két szindarabján kivül, becses kortörténeti s még becsesebb családtörténeti adatokat tartalmaz Harruckern Ferencz báró és részben Károlyi Ferencz gróf családjáról. Gyulán tartózkodása alatt majdnem szenvedélyévé vált a vadászat s madarászat, melyek viszontagságait és eredményeit érdekesen írja le emlékkönyvében.
Két szindarabja közül az elsőt: Bauernhochzeit, Komödie, 1746. jún. báró Harruckern Ferenczné (Dirling Antonia) nevenapjára rimes versekben és prózában irta; a másodikat: Das verlorene und wieder gefundene Kleinod, oder der ausgetauschte Prinz Sylvius, Komödie, 1757 jún. írta szintén rimes versekben és prózában Harruckern Jozefa bárónőnek Károlyi Antal gróffal tartandó menyegzője alkalmára. E szindarab 7 jelenetből áll és tárgyát előkelő menyegző képezi. Gyulán kétszer adták elő, jún 13. az esküvő napján, és júl. 19. A násznép júl. 20. költözött át Nagy-Károlyba s ott tartották meg a valódi lakodalmat; u. ott aug. elején még egyszer előadták a piaristák szinházában a násznép előtt. (Az emlékirat jelenleg gróf Wenckheim Gézáné tulajdona, kinek azt Haan Lajos volt békéscsabai ev. lelkész engedte át.)
A békésmegyei régészeti és művelődéstörténeti társulat Évkönyve. B.-Csaba, 1875. (I. 14-28. Haan Lajos; nevét Hüebernek irja.)
Dux, A., Aus Ungarn. Leipzig, 1880. (Ein frühlicher Mönch cz. a 163-205. l. mutatványokat is közöl a naplóból) és Eble Gábor szives közlése.