hegedűművész és zeneszerző, Huber Károly, a nemzeti szinház karnagyának ifjabbik fia, szül. 1858-ban Budapesten; atyjától tanult és már 11 éves korában magára vonta a zenevilág figyelmét. 1871-ben Berlinbe ment és ott négy évig képezte magát Joachim József vezetése alatt. 1876. részt vett az első szegedi országos dal- és zeneünnepély nagy hangversenyében. 1878. indult el európai körutjára; a magyar közoktatásügyi miniszterium támogatása mellett és Liszt Ferencz ajánlóleveleivel Párisba ment, hogy Vieuxtempst keresse fel. Az 1880. tavaszt Londonban töltötte. Ugyanazon év nyarán Algeriába utazott a haldokló Vieuxtemps óhajtására, ki zenei hagyatékának rendezését és kiadását is ő reá bizta. 1881-ben a belga király őt nevezte ki a brüsseli conservatorium hegedű-tanárává. Ez időben 33-nál több zeneműve jelent meg. Atyja halála után 1885-ben a budapesti zeneakadémia tanárának hivták meg. Ugyanez évben a nemzeti zenedében is elfogadta a legfelsőbb hegedűkiművelési tanári széket. 1894-ben elvette Czebrián Róza grófnőt, ki több szöveget írt férje szerzeményeihez.
A m. kir. operaházban színre került Alienor cz. drámai operája. Akadémiai tanártársával, Popper Dáviddal megalapítá vonósnégyes társulatát. Legújabb operáit: A kremonai hegedűst 1894. nov. 10. és A falu rosszát 1896. márczius 20. adták először a budapesti operában.
Czikkei a M. Salonban (VI. 1886-87. Zichy Géza grófról); a Fővárosi Lapokban (1888. Petőfi befolyása a magyar zenére; átvette a Petőfi Muzeum és az Erdélyi Hiradó 155. sz.); a M. Hirlapban (1891. 276. sz. Hogyan ismerkedtem meg Massenettel.)
Ország-Világ 1886. 17. sz. arczk. (Szokolay Kornél.)
M. Könyvészet 1891.
Pallas Nagy Lexikona IX. 436. l.