ág. ev. igazgató-tanár, szül. 1848. márcz. 7. Likéren (Gömör-Kishontm.) szegény nemes szülőktől; atyja a rima-murányvölgyi vasműegyesület gyárának gondnoka volt. Szülei később a málnapataki gyárhoz (Nógrádm.) tétetvén át, H. tanulmányait Losonczon kezdte; azután a német szó végett 1857. őszén Lőcsére ment és ott járta a gymnasium I. és II. osztályát; 1859. Rimaszombatba a III. és IV. osztályba, 1861 őszén pedig az V.-be Eperjesre adták szülei; itt végezte a VI-VIII. osztályokat is 1865. júl. 5. Három évig ugyanott befejezte a theologiai szaktanulmányt és 1868. júl. 25. Iglón hitjelölti vizsgát tett; szept.-től 1869. aug. közepéig nevelő volt Orosz Sándor házánál. Innét Losonczra ment az ág. ev. algymnasiumhoz tanárnak. 1870. aug. 15. Pesten letette a gymnasiumi tanári vizsgát, mire vallástanár és gyakorló tanító lett a losonczi tanítóképzőnél; 1872. decz. 30. a felső-pokorágyi (kishonti ev. esperesség) egyházba lelkészül választatván, 1873. febr 18. felszenteltetett. 1876. nov. 14. Eperjesre választatott theologiai rendes tanárnak. Mielőtt tanszékét elfoglalta, az ág. ev. Tiszakerület költségén, beutazta Németország egy részét és meglátogatta a nevesebb egyetemeket. 1877. szept. 1. megkezdte Eperjesen előadásait; 1878. aug, 28. theologiai tanári vizsgát tett Rimaszombatban. 1878. a kerületi tanodai bizottság tagjává, 1879. az ev. ker. collegiumi jogakadémián ny. rk. tanárrá, ev. tiszakerületi és sáros-zempléni esp. levéltárnokká, a theol. önképző- s önsegélyző egyesület elnökévé, 1883-ban a sárosmegyei jótékony nőegylet titkárává, a coll. jogikar jegyzőjévé, 1884. az eperjesi dalegylet elnökévé, a magyar-német egyház és a magyarságot és népnevelést terjesztő egyesület jegyzőjévé, majd az eperjesi ev. ker. collegium igazgatójává, az ev. egyetemes tanügyi bizottság tagjává választatott. 1885-ben a Tisza-kerületi tanodai bizottság elnökévé, az ev. egyetemes papvizsgáló bizottság tagjává, 1888. márcz. 30-tól nyolcz évre theologiai dékánná, okt. 13. az ev. zsinati bizottság tagjává, 1887. jan. 6. és 1893. jún. 3. a városi képviselő testületben a collegium képviselőjévé, 1893. jún. 2., 1894. júl. 24. és 1895. júl. 8. collegiumi igazgatóvá választatott.
Szépirodalmi czikkei a következő lapokban jelentek meg; Heti Posta (1869.), Hazánk és a Külföld (1869-70 ), Üstökös (1870), Nógrád (1871-72. egyik alapítója s rendes munkatársa), Losonczi Lapok (1873-tól, eredeti s ford. beszélyei, tárczaczikkei, vezérczikkei sat. Tóparti álnév és ? jegy alatt is, két izben a lap helyettes szerkesztője volt), Békésmegyei Hiradó, Rozsnyói Hiradó. Történelmi, társadalmi s egykázi czikkei a Prot. Egyházi és Iskolai Lapban (1869. Egyházé vagy az államé az iskola, 1871. Politika a szószéken, 1874. A protestáns papság jövője, 1875. A csetneki ev. kör határozatai, 1879-80 Az ev. isteni tisztelet alapelvei, A szepes-sárosi evang. agenda 1656., Az ev. egyet. theol. akadémiáról, Tételek a nagy-váradi vitázók számára 1545., 1881. A csepregi colloquium 1591., Az újabbkori theologus nevelés alapelvei, 1880-82. vezérczikkek, Az egyházi ének ügye a tiszai kerületben, 1884. A reformatio és az iskola, 1887-88. A m. prot. tudom. társaság, 1892., 1894. Igazgatói évnyitó beszéd); a Békésmegyei Hiradóban (1874. Alakítsunk tűzoltó-egyletet, Halottak napjára, 1879. Egy darab történet a közelmult időből, 1880. A nagyok: N. Sándor, Julius Caesar, Károly, Harun al Raschid, IV. Henrik és VII. Gergely, N. Alfred, A keresztes háborúk, I. Frigyes, III. Abd-Errahmann, Habsburgi Rudolf, l. Miksa és a fölfedezések); a Prot. Pap-ban (1880. Miért oly kevés mainap a boldog ember?, Lassan a bizalommal, 1880-81. és 1886. egyházi beszédek); a Sárospataki Lapokban (1882. A szószék aesthetikája, 1883. A vallás és az emberi tudás határai, 1884. Goethe vallásos világnézete); a Sárosmegyei Közlönyben (1883. Vandrák András, Felirat Kossuth Lajoshoz); az Eperjesi Lapokban (1884. A magyarság nyomai Sárosmegyében, 1886. Beszéd Kramarcsik Károly jubileumán Rozsnyón); az Egyetértésben (1884. 274. sz. Benczúr József eperjesi ev. collegiumi tanárnak életrajza); az eperjesi ág. evang. Collegium Értesítőjében (1885. Emlékbeszéd dr. Vandrák András felett); a Pesti Naplóban (1887. 128. sz. Egy eperjesi polgár: Benczur József, volt ev. colleg. tanár), a Prot. Népkönyvtárban (1887. III. Asszonyok babonája, férfiak előítéletei); A mi Otthonunkban (1893. Elbeszélések a magyarhoni protestánsok üldöztetése szomorú korszakából); a Pallas Nagy Lexikonában (melynek szintén munkatársa, I. 1893. Ágostai hitvallás sat.); az Őrállóban (1894. Palásthy Gábor); a Vallás és Egyházban (1894. Női alakok a biblia s a keresztyénség köréből).
Munkái:
1. A hű lelkipásztor jelleme. Bpest. 1880.
2. Katechetika vagyis vallástanítástan. Bpest, 1880 (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1879 )
3. Liturgika vagyis az isteni tisztelet elmélete. (Egyházi szertartástan.) Eperjes, 1882. (Ism. Prof. Egyh. és Isk. Lap 1883.)
4. A művészet befolyása a társaséletre. Eperjes, 1883.
5. A sáros-zempléni ev. esperesség története. Kassa, 1885. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap.)
6. Emléklap az eperjesi ev. templom és az eperjesi ev. ker. collegium visszaszerzésének 100 éves örömünnepélye alkalmából. Kassa, 1885.
7. A nőről és a nő hármas hivatásáról. Kassa, 1886.
8. Vallástanítási tanterv az elemi ev. iskolák részére. Kassa, 1886.
9. Az ev. Tiszakerület püspökei. (Superintendensei.) Kassa, 1888.
10. Beszédek és értekezések. Kassa, 1889.
11. A hős Keczer András ev. vértanú családja. Bpest, 1890. (A Luther társaság által hirdetett pályázaton első pályadíj-nyertes mű. Luther-társaság kiadványa V. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap.)
12. Az egységes középiskola. Szerény terv. Irta egy tanár. Bpest, 1892.
13. A nagysárosi vár ura. Bpest, 1893. (A Luther-társaság által kiírt pályázaton nyertes mű.)
14. Kossuth Lajos Eperjesen. Eperjes, 1894.
Helyettes szerkesztője volt a Losonczi Lapoknak (1874. aug. szept. és 1875. aug. szept.) és szerkesztette az Eperjesi Lapokat 1881. jan. 1-től jún. 30-ig
Kéziratban: Az örökösök, regény két kötetben 1869., A Világtörténet életrajzokban 1876, Theologiai tudományisme vagyis Encyclopaedia hittanhallgatók számára 1878., Ker. Erkölcstan hittanhallgatók számára, 1878. Homiletika vagyis egyházi szónoklattan 1879., Pastoralis vagyis lelkészi gondozástan, Az eperjesi ev. ker. Collegium története 1896.
Álnevei s jegyei: Egy leendő tag (Nógrád 1871), Tóparti (Losonczi Lapok 187 3-75 és Referens, H., ?., = f., -r-z, -r-), Tamásy József (Heti Posta 1869). Egy tanár (Prot. Egyh. és Isk. Lap 1892); Málnapataki H. J. (Bártfa és Vidéke 1894), H. J. (Békésm. Hiradó 1880), H = k. (Budapesti Hirlap 1883. szept. 16.)
Uj M. Athenás 185., 502. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1888-91., 1893-94.
Corvina 1895. 1. sz. és önéletrajzi adatok.