bölcseleti s theologiai doktor, nagyváradi kanonok és a m. tudom. akadémia tiszt. tagja. H. János malommester, ki erdélyi régi nemes család ivadéka volt, és tamásfalvi Turi Jozefa fia, szül. 1816. ápr. 2. Kőrös-Tarjánban (Biharm.); a nagyváradi főiskolában 1824-ben kezdte tanulását és ott négy latin osztályt végzett; 1829-ben Temesvárra ment a rhetorica s poezis tanulására, főleg hogy a német nyelvet is elsajátítsa. Váradon végezte a két bölcseleti osztályt. 1832-ben a papi pályára lépett és a bécsi Pázmány-intézetbe küldték. Bécsben két szigorlatot tett, Pesten pedig bölcseletdoktori oklevelet nyert és 1836-ban visszatért Nagyváradra. Itt a püspöki papnevelő tanulmány-felügyelője s reggeli hitszónoka lett; a Lajcsák Ferencz püspök által alapított vallásos gyermekek-inézetében a hittan előadásával is foglalkozott. 1838. október 4. áldozópappá szenteltetett föl. E közben theologiai doktorrá avatták. Az egyházmegyei hivatalban igtatóvá, utóbb szent-széki jegyzővé, 1840-ben pedig püspöki titkárrá neveztetett ki. Az 1839. országgyűlésen Pozsonyban püspökével együtt küzdött az akkoriban nagy tűzzel vitatott vegyes-házassági kérdésekben. Később b. Bémer László püspök mellett is, ki által szentszéki ülnökké neveztetett ki, mint titkár működött 1843 végeig, midőn váradi-velenczei plébánossá s a körösvölgyi kerület helyettes alesperesévé lett; még azon év aug. 15. elment Szilágy-Somlyóra (Krasznam.) plébánosnak; kerületi rendes alesperes és az ottani gymnasium felügyelője is volt 1847-ig; itt új iskolákat építtetett. Krasznamegye megválasztotta táblabirájának. 1847-ben a budapesti egyetemen a hittan tanárának neveztett ki; azonban még azon évben ő felsége a király és testvérei magyar nyelvtanárának hivatott meg. 1849-ben nagyváradi kanonokká, 1853. a ker. szent Jánosról cz. nagyváradhidi préposttá, a pápa által pedig 1854 végén házi praelátussá neveztetett ki. 1846-ban beutazta Erdélyt, 1847. Német-, 1850. Olaszországot és 1856. a Szentföldet. A m. tudom. akadémia 1858. decz. 15. tiszteleti tagjává választotta. A zsinati vizsgáló bizottmány elnöke volt. Meghalt 1871. decz. 11. Nagyvárad-Olasziban. Jótékony adományait Ferenczy és Dánielik (M. írók, I. 212. l.) felsorolja.
Költeményei és czikkei vannak a M. Kurír. melléklapjában a Sokfélében (1832-36); Nagyváradon a 40-es években irodalmi társulatot alakított; a Religióban (1844-45. A lelkipásztorság terhei és vigasztalásai cz. levelei); a M. tudom. Akadémia Értesítőjében (1859. Bölcsészeti zátonyok és örvények). A szent István-társulat által kiadott Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Gyakori használata az égő gyertyáknak a ker. katholikus anyaszentegyház szertartásaiban, mint eszköze a vallási épülésnek: kifejtve egy Gyertyaszentelő boldogasszony ünnepén tartatott egyházi beszédben. Nagyvárad, 1838.
2. Az Úr háza a mi üdvösségünk hajléka, előadva a tiszt. sz-ferenczrendű capucinus szerzet nagyváradi egyházában, midőn ez 1836. jún. 21. tűzvész által történt elpusztulása után felépülvén, ujra fölszenteltetett 1838. máj. 20. Nagyvárad, 1838.
3. A szerzetes élet hasznos és üdvös volta. Alkalmi egyházi beszéd a sz. Orsolya rendét követő szűz szerzet várad-olaszi egyházában nov. 22. 1838. Nagyvárad.
4. Isten iránti hűség legszebb katonai disz. Egyházi emlékbeszéd a 37. sz. magyar gyalog ezred alapításának százados ünnepén, a n.-váradi erősség templomában szept. 8. 1841. Nagyvárad.
5. A vallás tökéletesítése. Megfejtve a derecskei r. kath. egyház helyreállításának százados ünnepén jún. 29. 1842. Nagyvárad. (Az 1-5. sz. munkák névtelenül jelentek meg.)
6. Szent István szelleme. Nemzeti ünnepén Bécsben, a t. t. kapuczinus atyák templomában 1847. Kisasszony hava 22. fejtegette. Bécs.
7. Könyvnélküli katechismus. Katholikus lelkészek használatára. Buda, 1847. (Mai helyesírás szerint leírta és 327 példával bővítve kiadta Huszár Károly. Székesfejérvár. 1891.)
8. Vallás és szabadság. Sz. István nemzeti ünnepén Bécsben a kapuczinus atyák templomában 1848. kisasszony hava 20. fejtegette. Bécs.
9. Nászkoszorú Ferencz Károly főherczeg és Sophia Friderika... ezüst menyegzőjük ünnepére 1849. nov. 4. Bécs.
10. Olasz út 1850-ben. Bécs, 1851. Két kötet.
11. Fensőbb katholicismus elemei. Bécs, 1853. (2. kiadás. Bpest, 1881-82. két kötet. Házi könyvtár 38. 39.)
12. Örömdal austriai császár és magyar király I. Ferencz József ő felségének Erzsébet Amalia bajor királyi herczegnő ő fenségével boldog egybekelése ünnepére. Bécs, 1854.
13. Ujabb levelek a felsőbb katholicismusról Bécs, 1855. két kötet. (2. kiadás. Bpest, 1883-85. Ház. Könyvtár 44. 51.)
14. Néhány hét a Szentföldön 1856-ban. Bécs, 1858. (Ism. Religio 1857. II. 51., 52.)
Arczképe: kőnyomat Canzi Ágosttól 1856., nyomt. Walzel A. F. Pesten.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 207., II. 404. l.
Jelenkor. Encyclopaedia. Pest, 1858. 189. l.
Egyetemes M. Encyclopaedia IX. 288. l.
1871: Akadémiai Értesítő 320., Vasárnapi Ujság 53. sz. arczk. (Életrajza.)
Némethy Lajos, Szent István első apostoli magyar királyról mondott dicsbeszédek irodalma. Bpest, 1878.
Ország-Világ 1889. 12. szám arczk.
M. Könyv-Szemle 1891.
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.