Hosszúfalussy Kálmán (hosszúfalvi),
földbirtokos és nyug. miniszteri titkár, előbbinek testvér bátyja, szül. 1832. márcz. 26. Felső-Ábrányban (Borsodm.); iskoláit a II. bölcseleti osztályig a miskolczi ev. ref. lyceumban végezte. 1848-ban honvéd lett és hadnagygyá léptették elő; részt vett a temesvári ütközetben. A szabadságharcz után iskoláit nem folytathatta; de Indali Péter jeles paedagogus házában falun levén mint nevelő, annak utasításai szerint tanult és olvasott, különösen jogi könyveket. 1857-ig Felső-Ábrányban lakott atyjánál; azontúl Tisza-Dadán (Szabolcsm.) saját birtokán és gazdálkodott. 1871-ben abba hagyván a gazdálkodást, Pestre tette át lakását és jún. a m. kir. pénzügyminiszteriumba lépett be mint fogalmazó; 1883 első napjaiban mint miniszteri titkár az ó-budai m. kir. jószágigazgatósághoz ment át és 1887. nov. nyugalomba vonult. Utazott Németországban, Francziaországban és Svájczban.
Az irodalom tanulmányozására s az írói pályára Szemere Pál és Miklós buzdították. Költeményeket írt a Szikszói Enyhlapokba (1853), a Divatcsarnokba (1853), a Keletbe és több naptárba; novellákat a Hölgyfutárba (1851) s a Budapesti Viszhangba. A komolyabb irodalommal 1866-ban kezdett foglalkozni, mikor az Inség és bank-kölcsön cz. czikke megjelent, melyet több lap átvett, s az inséges kölcsön az ő általa javasolt módon osztatott ki. Időközben még az Ágai Adolf által szerk. Magyarország és Nagyvilágban és a Független Ujságban jelentek meg szépirodalmi dolgozatai s ford. novellái német, franczia, angol és orosz írók után. Czikkei a Haladásban (1872. 18., 25., 30. sz. A főrendiház reformjáról, 39. Nehány szó a munkás kérdés megoldásához; ezeken kívül minden héten egy-két czikket írt a lapba); a Honban (1872. 82. sz. esti kiadás. A földhitel mozgositásról értekezetd; a Közvéleményben (1877. 99. és 184. sz. K-n jegy alatt két czikk, utóbbiban az Ausztria-Magyarország és Németország közti szövetségről); a Pesti Naplóban (1888. 133. sz. A kincstár és a kegyurasági ügyek); a Budapesti Ujságban (1890. 86. sz. A földbirtokos osztály és a nyilt hitel); a Független Ujságban (1891. 69., 76., 101. sat. szépirodalmi czikkek Száva név alatt 14 számban), Az országos kaszinó felállításának eszméjét szintén ő pendítette meg először; írt még a Testvérbe s az Ellenőrbe; végül a Bolond Istókban is több humorisztikus czikke jelent meg.
Munkája: Az általános szavazati jog és a községenkénti titkos szavazásról. Pest, 1871. (Egy hazafi álnév alatt.)
Álneve s jegyei: Száva, H. K. és K-n.
Önéletrajzi adatok.