ág. ev. lelkész, szül. 1837. jan. 9. Nemes-Ládonyban (Sopronm.) kisbirtokos szülőktől; iskoláit Sopronban, a theologiát a pesti prot. theol. intézetben, végül Halléban végezvén, 1861-ben lelkészszé avattatott fel. Ezután Nagy-Geresden néhai Trsztyenszky Gyula esperes és hires szónok mellett, utóbb Dömölkön a hírneves Edvi Illés Pálnál káplánkodott és 1863-ban a vései (Somogym.) gyülekezetbe rendes lelkésznek választatott. Egyházmegyéje által csakhamar egy iskolai kör felügyelőjévé s jegyzőjévé választatott, a dunántúli ág. hitv. egyházkerület pedig tiszteletbeli jegyzőjévé emelte. Az 1869-72. és az 1872-75. országgyűlésen a marczali kerületet képviselte, szabadelvű demokrata programmal. 1877-től Kővágó-Örsön lelkészkedett és 1884-ben a zalai egyházmegye esperesének választotta. 1888. virágvasárnapja óta a budapesti ág. ev. egyház lelkésze.
Eredeti s fordított költeményei 1858-66. között a Napkeletben, a Nefelejtsben, a Hölgyfutárban (1860., 1862-63. Goethe, Hemans Felicia, Landon L. E. költeményei), a Lelki kincstárban és a Protestáns Naptárban jelentek meg; munkatársa volt a Margócsy, Hazafias elmélkedések cz. kötetének.
Munkái:
1. Sion őröme. Győr, 1866. (Alkalmi költemény.)
2. Üdv az evangyélioni gyámintézetnek. Miskolcz, 1880. (Egyházi beszéd.)
3. Ki láthatja meg Isten országát? Egyházi beszéd, melyet 1886. jan. 31. Bogláron mondott. Bpest, 1886.
4. Egyházi beszéd. A bányai ág. hitv. evang. egyházkerület aszódi leánynevelő-intézetének megnyitó ünnepén 1891. szept. 8. Bpest, 1891. (Sárkány Sámuelnek oltári imádságával együtt.)
Álneve: Ládonyi Sándor a Napkeletben és Nefelejtsben (1859 körül).
Budapesti Közlöny 1869. 65., 70. sz.
Igazmondó 187l. 2. sz. arczk.
M. Könyvészet 1886., 1891.
Protestáns Uj Képes Naptár 1887. 60. l. arczk. és önéletrajzi adatok.