járási szolgabiró, volt jogakadémiai tanár és ügyvéd, született 1847. decz. 25. Pápán (Veszprémm.). 1876. okt 4.-től jogakadérniai tanár volt Pápán az ev. ref. főiskolában. 1883 végén Veszprémmegye szolgabirójának választatott Pápára.
1872-től külmunkatársa volt a Győri Közlönynek, mig Mersich József szerkesztette azt; 1874. máj. 5. a Pápai Lapoknak egyik alapítója és munkatársa volt; hosszabb ideig kűlmunkatársa lett az 1875-ben alapított Veszprémnek is. Irt ezeken kivül a Nemzeti Hirlapba, Ellenőrbe, Honba, Nemzetbe, Veszprémi Független Hirlapba. Üstökösbe, s a győri Garaboncziás Diákba. Programmértekezése a pápai ev. ref. főiskola Értesítőjében (1877. A magyar közigazgatás fejlődéséről). Megírta a pápai állandó szinház történetét (Emléklapok. Pápa, 1881.)
Szerkesztette a Pápai Lapokat 1879. szept. 1-től 1883. decz. 31-ig egyedül; 1885-től 1890-ig Mészáros Károly és H. felváltva viselték a szerkesztői gondokat; a Dunántúli Képes Naptárt 1881 és 1882-re (melyben a dunántúli kerület nevezetesebb egyéneinek életrajza, szebb vidékeinek és nevezetesebb intézeteinek ismertetése van.)
Álnevei s jegyei: Kaktusz, Hansai, -r-, -h-s. (a nevezett lapokba írt társadalmi, szépirodalmi s humorisztikus czikkeknél.)
Önéletrajzi adatok.