nyug. tanító, szül. 1840. jan. 28. Hodrusbányán (Selmecz sz. kir. város egyik külutczájában) szegény bányász szülőktől; nyomorral küzdve tanult a selmeczi gymnasiumban. 1859-ben a beszterczebányai tanítóképzőbe iratkozott be; félév mulva meglátogatta a szepes-váraljai püspöki tanítóképzőt. 1860-ban a kassai tanítóképzőbe ment és a város ösztöndíját elnyervén bevégezhette tanulmányait. Tót és német tannyelvű tanítói képesítvényt 1861-ben Kassán nyert; de 1866-ban újból vizsgálatra jelentkezvén, tót, német és magyar tannyelvű népiskolákra szóló oklevelet kapott. Mint segédtanító működött Geszthelyen, Magyar-Szirákon és Sáriban; honnét 1863-ban Pilis-Szántora hivták meg kántortanítónak. 1866-ban megválasztatott Szentesen a Donátpusztai iskolához; 1870-ben meghívták Csáktornyára leánytanítónak; 1872-től Aradon tanított, hol 1889-ben szívbaja miatt nyugdíjaztatott és most Rézbányán (Biharm.) él.
Társadalmi, nevelés-oktatástani, mezőgazdasági s bölcseleti czikkeket írt következő lapokba: Szegedi Hiradó, Független Polgár, Tanítóbarát, Somogy, Zalai Tanközlöny, Népnevelők Lapja, Alföld, Arad és Vidéke, Aradi Közlöny, Alföldi Ujság, Arader Zeitung, Slovenské Noviny, Népkertésze, Zala-Somogyi Közlöny, Aradvidéki Tanítóegylet Értesítője, Általános Tanügyi Közlöny, M. Állam és Selmeczi Hiradó.
Munkái:
1. Földrajz, népiskolák számára. Arad. 1874.
2. Az agyvelő és a szellem. Arad, 1879. (Dr. Piderit T. Gehirn u. Geist cz. művének szabad fordítása.)
3. Magyar Nyelvgyakorló. Bpest, 1880.
4. Tanulmányok a nőemancipatio köréből. Arad, 1881.
5. A népiskola mint közjólét előmozdítója. Arad, 1886.
6. Az osztály- és a váltakozó rendszer megbirálása. Arad, 1888.
Mint a tiszavidéki aradállomási vasúti tisztviselők magyar nyelv tanitója időközönként adott ki ezek használatára kőnyomltos német-magyar nyelvgyakorlókat.
Szerkesztette az Alföldi Figyelőnek 1872. júl. 1. és 8. két számát Szentesen; Graszel János aradi tanítóval megalapította az Iskolakert cz. lapot, melyet két évig (1887-88) szerkesztett Aradon.
Kéziratban: Földrajz népiskolák számára, két rész; Az emberi gondolkodás élettana (Jessen után ford.); Irányeszmék a népiskola reformálására; Mondattan népiskolák számára; Dolgozatok a népnevelés köréből; Legegyszerűbb és legbiztosabb tanmódja az írvaolvasásnak; Népnevelési jellemrajzok (Dröse után); Házi gyermekneveléstan (Kübler után) és A népneveléstudomány elemei, négy kötet.
Lakatos Ottó, Arad Története. Arad, 1881. III. 57. l. és önéletrajzi adatok.