szinész, ki Kolozsvárt mint tanuló lépett a szinészi pályára; jeles hős és apa-szinész volt; szép termete s méltósággal teljes játéka levén, kedvelt egyéniség volt a színpadon; szerepét mindig tudta, de heves természete miatt társaival nem egyszer összekoczczant. Már 1818-ban a székesfejérvári társulatnál volt és 1822-ben aligazgató lett. A társaság az ő s Komlóssy Ferencz igazgatása alatt 1826-ban Győrött s azután több helyt játszott. 1827-ben Komlóssy lemondott a társaság igazgatóságáról és H. egyedül vezette azt Komáromba, hol megbukott; innét Kassára készült, de ott már akkor Barthát szerződtették, tehát innen is kimaradt, ment tehát tovább Erdélybe; Ujfalusyval szövetkezve igazgatott egy társulatot, mely 1829. okt. 1 a kolozsváriba olvadt. Itt azonban H. egy szerencsétlen esés következtében eltörte a lábát, e miatt mint sugót alkalmazták és kevéssel azután 1830-ban ugyanott meghalt; neje is (ki szintén szinésznő volt) egy ideig tengődvén, nem sokára követte őt a sírba.
Színművei:
1. Inez de Castro, szomorújáték őt felv. (Kolozsvárt 1794. márcz. adták);
2. Ujholdvasárnapi gyermek, érzékeny játék két felv. Perinet Joachim után ford. (először adatott Pesten 1809, júl. 19., azután még ötször, 1810. négyszer, 1811. egyszer. 1812. háromszor);
3. Kincsásó, énekes játék két felv. Seyfried-Mehul után ford. (először Pesten 1809. aug. 23., azután még 1810-13-ban); Batthyány és Parola cz. hibásan tulajdonítják neki.
M. Hirmondó 1794. I. 29. sz.
Hazai s Külf. Tudósitások 1824. II. 18. sz.
Könyves Máté, Játékszini Koszorú. Pest, 1834. 57. l.
Benkői Kálmán, Magyar Szinvilág. Bpest, 1873. 101. l.
Déryné Naplója. Bpest, 1880. II. 5., 253. l.
Idősb Szinnyei József, A komáromi magyar szinészet története. Komárom, 1882. 71., 145., 149. l.