jogi doktor, ügyvéd, szül. 1853. márcz. 1. Csepregen (Sopronm.) régi nemes csizmadia családból, melynek majdnem minden tagja czéhmester volt; H. a gymnasiumot Kőszegen, Nyitrán és Sopronban végezte. A jogi tanfolyamot 1873-ban Bécsben kezdette s azután Budapesten folytatta s fejezte be; 1879-ben jogi doktorrá avatták. 1881-ben ügyvédi vizsgát tett; azóta mint ügyvéd a fő- és székvárosban működik. Résztvett az 1878. boszniai occupatióban és katonai kötelezettségét mint szabadságolt állományú honvédhadnagy végezte be. 1883-ban a főváros IV. kerületében kerületi esküdté választották és midőn az 1884. év végén az új ipartörvény életbe lépett, őt bízták meg mint iparhatósági biztost a budapesti ipartestületek megalakításával. Azóta tevékenységének és irodalmi működésének jelentékeny részét az iparosok közügyeinek szenteli. Részt vett az 1887. budapesti, 1890. aradi s az 1893. miskolczi országos ipartestületi congressusokon; felszólalásai, indítványai figyelmet keltettek és elfogadtattak. A hazai ipartestületek központi bizottságának titkárává választották és a fővárosi iparoskörnek is titkára. Részt vett az 1894. kerületi betegsegélyző pénztárak congressusán.
Már mint joghallgató czikkeket írt a M. Themisbe s a Jogtudományi Közlönybe, melynek állandó munkatársa (1881. Kis István közjoga, 1882. Törvényellenességek a szövetkezetek alapszabályaiban, 1883. Lefoglalható-e a függő termés mint ingóság? 1888. A törvény rendes útja, Tekinthető-e szövetkezeti igazgatónak az, ki czégjegyzési aláírását az alapszabályokban kitűzött határidő alatt be nem mutatja? A kih. törv. 104. §-a, 1892. Özvegyi jog az ipartörvény alapján). Irodalmi működése azonban leginkább az iparosok ügyeire terjed ki, megvitatva s tisztázva a fontosabb iparfejlesztési, ipari-közigazgatási, -jogi s -pénzügyi kérdéseket, saját lapján kívül a M. Iparban, az Alföldi Iparlapban, a M. Czipészek Lapjában, a Mészárosok és Hentesek Lapjában, az Építőiparban s a M. Iparosok Naptárában.
Munkái:
1. A bosnyák társadalmi viszonyok. Sopron, 1879.
2. Az építőiparosok képesítése. Bpest, 1885.
3. Az iparosok adó-, bélyeg- és illetékügyeinek kézikönyve. Bpest, 1890. (Az iparegyesület megbizásából.)
4. A Magyar Iparosok Naptára. Bpest,. 1894. és 1895. (III. és IV. évf.)
Szerkeszti az Iparügyek cz. szaklapot 1893 óta Budapesten (ebben nevezetesebb czikkei: Az adóreform ipari szempontból, Az iparosok választói joga, Szabadalmi ügyünk reformja, A betegsegélyző pénztárak és közkórházak, A betegsegélyző pénztárak létkérdése, A magyar socialisták, Tan- és munkaviszony szabályozása sat. Ezeken kívül több életrajzot írt jelentékenyebb iparosainkról).
Farkas Sándor, Csepreg mezőváros története. Bpest, 1887. 390. l.
M. Könyvészet 1887. és önéletrajzi adatok.