gépész-mérnök, H. János földbirtokos és Sikor Anna fia, szül. 1836. szept. 20. Győrött; a gymnasium alsóbb osztályait Budán a kegyesrendieknél végezte. A szabadságharcz után szülei nem akarták őt a tudományos pályára nevelni, tehát az óbudai hajógyár gépészeti osztályába vétették fel mint gyakornokot. 1853-ban Zürichbe ment, honnét mint gépész-mérnök nagyobb utazást tett; Angolországban több időt töltvén, tanulmányozta az ott már akkor kifejlett gépipart. 1855-ben érkezett haza s Vidats István hívta meg nagy kiterjedésű gépgyárába, hol az első magyar locomobilt készítette. Később függetlenül gazdasági gépek, gyárak s nagyobb üzemberendezéseket eszközölt. 1865-ben Jászkiséren gőzmalmot épített magának és ott telepedett le. 1874-ben a miniszterium pályázatot hirdetett a legjobb gazdasági gépek leírására s használatára, mire H. is benyujtotta erre vonatkozó pályamunkáját. 1876-ban Fehér Miklós gépgyárostól meghivást kapott és több évig vezette annak gyárát. 1879-ben a székesfejérvári ipar- és gazdasági kiállításon megbizatott a magyar kir. államgépgyár képviseletével. A kiállítás bezárása után egészsége meggyengült; e miatt a gyakorlati működéstől egészen visszalépett és teljesen a szakirodalomnak szentelte idejét.
Közgazdasági czikkeket írt a Pesti Naplóba (1865-67); később a Földmivelési Érdekeinkbe; ezenkívül már megelőzőleg is több gazdasági lapnak levelezője volt és a külföldi lapokban ismertette közgazdasági viszonyainkat. Nevezetesebb czikkei, melyeket az említett lapokba és saját lapjába írt a következők: A magyar gépipar kérdéséhez, A magyar királyi államvasutak gépgyára Budapesten, Társadalmunk helyzetének képe, Magyarország földmívelőinek érdeke, A székesfejérvári kiállítás, Gépiparunk fejlődése, A villamos vasutak, Az elektromos erő, A kazánrobbanásról, Iparunk fejlődése, Az anarchismus, Az aluminium sat.
1882-ben megalapította a Gépipar cz. szaklapot, melyből akkor 5 szám jelent meg; 1891. okt. 1. folytatta 1892. febr. 1-ig, midőn azt az országos gépészegyesületnek engedte át és márczius 15-től Magyar Gépipar czímmel mint az egyesület hivatalos lapját 1895 márcz. 1-ig szerkesztette. 1895. máj. 25. megalapította a Gépészeti Lapokat, melyet mai napig szerkeszt.
Fiának, Horváth Bélának szives közlése.