mérnök és országgyűlési képviselő, 1817-ben szül. Kecskeméten; középiskoláit szülővárosában járta; felsőbb kiképeztetését Budapesten nyerte. A mérnöki oklevelet megszerezve, magánmérnök lett és 1848-ban az állami mérnöki osztályban nyert alkalmazást. A szabadságharcz után hazament szülővárosába s ott folytatta magánvállalatait. A város megbízásából mérte föl Borbás, Szent-Király és Alpár pusztákat; ő végezte az első csatornázási munkálatokat, ő tervezte s hozta létre a mostani díszes Katona-sétányt és részt vett a város szabályozási munkálataiban. Buzgó intézője volt a város társadalmi mozgalmainak: az egyház, iskola, dalárda, népkör, tűzoltó-egylet sat. pártolót, illetve elnököt vagy választmányi tagot bírt benne. Az egyháznak tanácsosa, az iskolaszéknek és a törvényhatósági bizottságnak 1861-ben és 1867-től tagja volt. A város első kerülete 1873. szept. 30. megválasztotta országgyűlési képviselőnek 48-as programmal, de ő már 1874. jan. 15. Kecskeméten meghalt.
Munkái:
1. Don Quicotte, a hires manchai lovag Flórián után ford. Kecskemét, 1850-53. Két rész, 9 kőnyomatú képpel.
2. Neslei Torony. Dráma öt felv. Dumas után ford. Kecskemét, 1851. (Ujabb Szinműtár I.)
Szerkesztette az 1873. jan. 5. megindult Kecskemét cz. hetilapot azon év nov. 9-ig.
Kéziratban maradt Dumas, Howard Katalin cz. színművének fordítása.
Kecskeméti Lapok 1874. 3. sz.
Hornyik József, Egy lap irodalmunk történetéből. Kecskemét, 1889. 18. l.
Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1894. 156. l. és gyászjelentés.