orvosdoktor, múzeumi igazgatóőr, a m. tudom. akadémia rendes tagja, szül. 1847. nov. 23. Csécsen Abauj-Torna megyében (elődei Horvátországból származtak és a családot, mely a XVI. század végén már Abaujban volt, a XVIII. század elején még Bugarin-Horváthnak nevezték). H. a gymnasiumot elvégezvén, 1866-ban a bécsi egyetemre ment az orvosi szakra s ott 1872-ben orvos-sebészdoktori okleveleket nyert. Miután már mint orvostanhallgató szakszerűen foglalkozott a zoologiával, 1873-ban a magyar n. múzeum állattári osztályához segédőrré neveztetett ki. De már 1874 végén megvált a múzeumtól és haza ment Abaúj megyébe, hol mint járásorvos Forrón működött. Noha pályája nagyon igénybe vette s a tudományos központtól elszakította, a tudományos foglalkozást abba nem hagyta, hanem folytatta a Hemipterák tanulmányozását, a minek eredményeit a hazai s külföldi szakfolyóiratokban ismertette. Tudományos munkásságának méltánylásául a magyar tudományos akadémia 1877. május 24-én levelező taggá választotta (1894. máj. 4. lett rendes tag.) 1878-ban Zemplénmegyébe Varannóra ment és ott maradt mint járásorvos 1880 közepéig. Ekkor a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterium meghívta a felállítandó országos filloxera-kisérleti állomás szervezésére és vezetésére. E czélból mindenek előtt egy hosszabb külföldi tanulmányutat tett Ausztria-, Olaszország-, Francziaország-, Svájcz és Németországban. Az országos filloxera-kisérleti állomás 1881 elején kezdte meg tényleges működését és e név alatt maradt 1890-ig. Ekkor tekintetbe véve azt, hogy a szőlőpusztító filloxerára vonatkozó elméleti kérdések már jobbára mind tisztáztattak és hogy a filloxera-kisérleti állomás már elejétől fogva nemcsak a filloxerára, hanem a többi gazdaságilag káros rovarra is kiterjesztette figyemét, a filloxera-kisérleti állomás, javaslatára, m. kir. állami rovartani állomás cz. nyert, de főnöke továbbra is ő maradt 1895 végeig, midőn a m. n. múzeum állattani osztályának igazgató őrének neveztetett ki. Mióta az országos filloxera-kisérleti állomás, illetőleg a m. k. állami rovartani állomás főnöke volt, vagyis 1880 óta, sokat utazott nemcsak az ország minden zege-zugában, hanem külföldön, kivált Francziaországban, a hol igen gyakran fordult meg és pedig mindig hosszabb ideig, olykor több hónapig, szakbeli tanulmányok és másnemű hivatalos kiküldetések végett. Az 1886 őszén az élősdi gombák és kártékony rovarok irtása ügyében Florenczben tartott nernzetközi congressuson Magyarországot képviselte s a congressus egyik alelnöke volt, valamint a congressussal kapcsolatban rendezett kiállítás egyik biráló bizottságának elnöke. 1893-ban az orosz kormány hivatalos meghívására beutazta Dél-Oroszországot és a Kaukazust, hogy a látottak és tapasztaltak alapján javaslatokat tegyen arra nézve, hogy az ott fellépett filloxeravész leküzdésére miféle intézkedések volnának teendők. Ez utazása alatt meglátogatta Bessarabiát, a Krimet, a Kaukazust és Orosz-Örményországot egész az Ararát tövéig; ez alkalommal kiváló figyelmet fordított az állatvilág jelenségeire s igen gazdag és érdekes gyűjteményt szerzett össze, melynek egy részét már feldolgozva közzé is tette; egész utazásának leírása a k. m. természettudományi társulat kiadásában fog megjelenni. Jelenben a hemipterologia terén egyik európai szaktekintély és működésének jutalmául több külföldi társulat tüntette ki azzal, hogy tagjai sorába választotta, így a stockholmi Entomologiska Föreningen külső tagja (1883), a moszkvai Société impériale des Naturalistes rendes tagja (1884), a firenzei Reale Accademia dei Georgofili levelező tagja (1887), a szent-pétervári entomologiai társaság rendes tagja (1894), az északamerikai Association of Economic Entomologists külső tagja (1894.) Itt a hazában már 1877-ben a felső-magyarországi múzeum egylet, 1883-ban a zemplénmegyei orvos-gyógyszerész-egylet és 1891-ben a horvát természettudományi társulat tiszteletbeli tagjának választotta; 1891-ben a Budapesten tartott második nemzetközi ornithologiai congressus főtitkára volt választmányi tagja régóta a k. m. természettudományi társulatnak és a budapesti állat-növényhonosító társaságnak; a magyar orvosok és természetvizsgálók állandó központi választmányának természettudományi osztályelnöke. A filloxeraügy terén kifejtett működéseért 1886-ban a romániai kir. korona-rend tiszti keresztjét, 1891-ben pedig a szerb Szent-Száva rend középkeresztjét kapta.
Czikkei vannak a következő folyóiratokban és lapokban: Természet (1868. A rovarok életéből, 1869. A gyógyhatású bogarak, 1870. A házi poloska és néhány vérszopó rokona, Az énekes kabóczák, A második német sark-expeditio, 1871. A világító rovarok, 1872. Egy vérengző kalandor, a bolha, 1873. Hazánk barlangjainak állatvilága, 1874. A fülbemászó); M. orvosok és természetvizsgálók munkálatai (1870. A Magas Tátra téhelyröpűi, 1872. A tornai hegység téhelyröpű faunája); a Verhandlungen der k. k. zool.-bot. Gesellschaft in Wien (1873. Beitrag zur Naturgeschichte von Eamolpus vitis); Természettudományi Közlöny (1873. Néhány szó az állatphaenologia érdekében, A rovarvilág szerepe a növények termékenyítésében, (1874. Az északi sarkvidék állatvilága, és apróbb közlemények, 1876. A phylloxera kérdéséhez, 1881-84. apróbb közlések, 1887. Az amerikai szőlők kérdése; horvátúl a zágrábi Gospodarski list-ben és oroszul az odesszai filloxeraügyi tanácskozmány munkálataiban, 1888. Paprikában élő rovarok, 1889. A dohány mozaikbetegsége, Papirosból építő hangyák, A rovarok okozta károk a gazdaságban, 1891. A filloxeraügy jelen állása, oroszúl a Westnik Vinodélia 1892. évf., 1892. A ködkárok kérdéséhez, 1893. A cserebogár fejlődésének időtartama hazánkban, 1895. Az aranytermő szőlők meséje); Berliner Entomologische Zeitschrift (1870. Ueber die in v. Frivaldszky's «Monographia Orthopterorum Hungariae» beschriebenen neuen Arten, 1874. Neue Heteroptera aus Ungarn); Petites Nouvelles Entomologiques (1874. 108. sz. Énumeration des Tingides de Hongrie, 114. sz. Diagnose d'un Hémiptere nouveau de Hongrie, 1876. 142. sz. Diagnoses de deux Hémipteres nouveaux de la famille des Capsides, 159. szám. Diagnose d'especes nouvelles du genre Plinthisus); Közlemények az állat- és növényhonosítás és nemesítés köréből (1874. A gabonaszipoly); Annales de la Société entomologique de Belgique (1876. Note sur les Lygéides de la Faune belge, 1877. Saldides recueillis en Belgique par M. Camille Van Volxem, 1879. Hémipteres recueillis an Japon par M. Gripenberg, 1884. Sur les Hémipteres du Haut-Balcan et de la Dobroudja); Természetrajzi Füzetek (1877. Az 1876-ban hazánkból leírt új félröpű fajokról, Piezocranum novum genus Capsidarum, A manna-kabócza hazánkban, A szamosfalvi sóstavakban élő rovarokról, A magyarországi rablópoloskák átnézete, Abaujmegyei Aphidák, Synonymiai jegyzetek, 1878. Stal Károly emlékezete, 1880. Hemipterologiai közlemények, A buza és árpa gyökerén élő Schizoneura-fajról, 1881. Hemiptera nova vel minus cognita, 1883. Heteroptera anatolica in regione Brussae collecta, 1884. Diagnoses Hemipterorum I-II., 1889. Analecta ad cognitionem Heteropterorum Himalayensium, 1892. Hemiptera nonnulla nova asiatica, 1893. Hemiptera nova africana, 1895. Species generis Pionosomus Fieb. Hemiptera nova turkestanica.); Entomologische Nachrichten (1878. Ueber das Sammeln und Präpariren der Hemipteren, Europäische Hemipteren in fremden Welttheilen, 1881. Hemiptera Europae annis 1875-78. descripta); Bulletin mensuel de la Société Linnéenne du Nord de la France a Amiens (1878. 72. sz. Préparation et récolte des Hémipteres); Schneider, Dr. O., Naturwissenschaftliche Beiträge zur Kenntniss der Kaukasus-Länder (Dresden, 1878. Beitrag zur Hemipteren-Fauna Transkaukasiens); Sitzungsberichte der naturwiss. Gesellschaft Isis zu Dresden (1879. Hemipterologisches aus Transkaukasien); Annales de la Société entomologique de France (1880. Ser. 5. X. k. Ischnocoris intermedius n. sp., 1881. Ser. 6. I. k. Remarques sur divers Hémipteres); Magyar Föld (1831-83. Filloxeraügyi czikkek); Wiener Entomologische Zeitung (1882. Ueber einige Lygaeiden, Eine neue Lygaeiden-Art aus Griechenland, 1883. Die europäischen Podoparien, Eine neue Wanzengattung aus dem Himalaya, 1884. Ueber Centrocoris variegatus Kolen, und seine Verwandten, 1887. Die Exrcremente der gallenbewohnenden Aphiden, 1888. Uebersicht der europäischen Cymus-Arten, 1889. Beitrag zur Hemipteren-Fauna von Turkmenien, 1891. Eine neue Hemipterengattung aus der Familie der Lygaeiden, 1892. Uebersicht der Hemipteren-Gattung Campylostira Fieb. 1893. Eine neue Anthocoris-Art aus Deutschland, 1896. Eine alte und drei neue Aphiden-Gattungen); Revue d'Entomologie (1883. Révision du genre Eremocoris Fieb., Sur les migrations des pucerons, Note sur le genre Tetraneura, 1885. Hémipteres nouveaux. 1886. Nouvelle révision du genre Plinthisus, 1887. Notes additionnelles sur les Hémipteres-Hétéropteres des environs de Gorice, Description de deux Hémipteres nouveaux de France. 1888. Un genre nouveau d'Hémipteres du Brésil, Matériaux pour servir a l'étude des Hémipteres de la faune paléarctique, 1889. Essai monographique sur le genre Trigonosoma, Notes synonymiques et géographiques sur les Hémipteres paléarctiques, 1890. Synopsis des Nysius paléarctiques, 1891. Trois Bérytides nouveaux, Hémipteres recueillis dans l'Arménie russe, avec la description d'especes el variétés nouvelles, 189'2. Chasses hivernales dans le Midi de la France, Nouvelle révision du genre Scolopostethus, 1893. Les Scolopostethus américains, 1894. Hémipteres recueillis dans la Russie méridionale et en Transcaucasie, Notes sur quelques Capsides, Sur le Piezocranum simulans Horv., 1895. Révision des Sehirus noirs, Hémipteres nouveaux d'Europe et des pays limitrophes); Mathem. és természettud. Értesítőben (1883. I. A phylloxera és a téli hideg, ugyanez francziául a Mathematische und naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarnban, II. 1884. A pirregő tücsök fejlődési viszonyairól, ugyanez a Rovartani Lapokban, francziául is, V. 1887. A gubacsképző levéltetvek mézgás váladékáról, 1891. Az akáczfák paizstetvéről); Borászati Lapok (1883. Az amerikai szőllők magyar terméséről, 1885. Szüreti eredmények Farkasdon, 1887. A szénkéneg használata a gyakorlatban, A filloxerás szőllők gyérítő kezelése, 1889. A szénkéneg helyes adagolásáról, 1892. A csajkó, 1893. Kártékony-e a méh a szőlőben, A homoki szőlőültetések és a pajor, 1894. Védekezés a pajorok ellen); Rovartani Lapok (1884. A kártékony rovarok rendszeres megfigyeléséről hazánkban, A hernyózásról, A phylloxeraügy állása hazánkban, A katonás czinczér fejlődési viszonyai, A kolumbácsi légy, Egy mult századbeli napló, és apróbb közlemények, 1885. A paréjpoloska és szinváltozatai, A rovarok legujabb osztályozása, Egy gubacsképző levéltelű biologiája. Rovarokról vett magyar helynevek, A magyarországi szúnyogpoloskák, és apróbb közlemények, 1886. A magyarországi kéregpoloskák és apróbb közlemények); G. Radde, Die Fauna und Flora des südwestliclten Caspi-Gebietes (Leipzig, 1886. Die Hemipteren des Talysch-Gebietes); Bulletino della Societa Entomologica Italiana (1887. Note emitterologiche: I. Tavola analitica del genere Stenocephalus Latr. II. Emitteni di Podolia, III. Contributo alla Fauna italiana); Egyetértés (1889. 343., 344. sz. A filloxera-ügy jelen állása, 1891. nov. 18. Az új természetrajzi múzeum); Gazdasági Lapok (1891. A repczepusztító fekete hernyók irtásáról); The Entomologist's Monthly Magazine (1891. Synopsis of the genus Scolopostethus); Progres agricole et viticole (1891. Noles sur le Gribouri, 1893. Les vignes américaines en Russie); Emlékkönyv a k. m. terrnészettud. társulat félszázados jubileumára (1892. A gubacsképző levelészek); a párisi Comptes rendus (1892. 114. k. Sur l'existence des séries paralleles dans le cycle biologique des Pemphigiens); Köztelek (1892. A gazdasági rovartan gyakorlati fontosságáról, A honvédbogár és az ellene való védekezés, 1893. A téli araszoló pillék); Gróf Széchenyi Béla Keletázsiai utazása (1893. Hemipterák); Wiestnik Winodielia (1893. Filloxernij wopros w Bessarabii i na Kawkazie); Feuille des Jeunes Naturalistes (1894. Sur la stridulation de «Spathocera laticornis» Schill.)
Munkái:
1. Neue Beiträge zur Kenntniss der Wirbelthiere Ober-Ungarns. Wien, 1867. (Különny. a Verhandl. der k. k. zool.-bot. Gesellschaft XVII. k.)
2. Adatok a hazai félröpűek ismeretéhez Bpest. 1870. (Math. és természettud. Közlemények VIII. 1.)
3. A magyar fauna paizsos félröpűi. Bpest, 1873. (Különny. a M. orvosok és term. vizsg. Munkálataiból.)
4. Magyarország nagy pikkelyröpűinek rendszeres névjegyzéke. Bpest 1875. (Mathem. és természettud. Közlemények XII. k. 3. Pável Jánossal együtt.)
5. Monographia Lygaeidarum Hungariae. Magyarország bodobácsféléinek magánrajza, A kir. m. természettudományi társulat megbízásából. Bpest, 1875.
6. Die Hemipteren-Gattung Plinthisus (Westw.) Fieb. Wien, 1876. (Különny. a Verhandl. der zool.-bot. Gesellsch. XXVI. k.)
7. Magyarország vizenjáró poloskái. Bpest, 1878. (Különny. a Természetrajzi Füzetekből.)
8. Hemiptera-Heteroptera a Dom. Joanne Xantus in China et in Japonia collecta. Bpest, 1879. (K. ny. a Term. Füzetekből.)
9. Jelentés, melyet a phyloxeraügy tanulmányozása czéljából tett külföldi utazásáról báró Kemény Gábor földművelés-. ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr ő nagyméltóságának benyújtott. Bpest, 1880.
10. Az állatvilágban felmerűlő időszakos tüneményekről. Felhivás rendes megfigyelésekre (Bpest, 1880. KüIönny. a Természettudományi Közlönyből; németül az Entomolog. Nachrichtenben.)
11. Jelentés az országos phylloxerakisérleti állomás 1881. évi működéséről. I. évfolyam 1881. kilencz ábrával Bpest, 1882. (Különnyomat a Közgazdasági Értesítőből.)
12. Védekezés a fillokszera ellen és az amerikai szőlőfajok, négy ábrával. Bpest 1881. (Különny. a Természettud. Közlönyből.)
13. Uj szőlőbetegség hazánkban. Bpest, 1882. (Különny. a Természettud. Közlönyből.)
14. Rapport annuel de la Station phylloxérique hongroise. Premiere anné 1881. Bpest, 1882.
15. Jelentés az országos phylloxera-kisérleti állomás 1882. évi működéséről. II. évfolyam 1882. Bpest, 1883. három táblával és hét ábrával.
16. Az Eremocoris-fajok magánrajza. Bpest, 1883. (Értekezések a term. tud. köréből XIII. 2. két táblával.)
17. A rovarok dimorphismusáról. Bpest, 1883. (Értek. a term. tud. köréből XIII. 4. Egy táblával.)
18. Jelentés az 1883-ik évben Magyarország területén fellépett és megfigyelt kártékony rovarokról. Nyolcz ábrával. Bpest, 1884. (Különnyomat a Közgazdasági Értesitőből.)
19. Jelentés az országos phylloxera-kisérleti állomás 1883. működéséről. III. évfolyam 1883. (Egy fametszeti táblával a szöveg között.)
20. Jelentés az országos phylloxera-kisérleti állomás 1884. évi működéséről. IV. évfolyam 1884. Bpest, 1885. (Egy szines nyomású táblával.)
21. Jelentés az országos phylloxera-kisérleti állomás 1885. évi működéséről. V. évfolyam 1885. Bpest, 1886.
22. A magyarországi Psyllidákról. Bpest, 1886. (Különny. a math. és term. tud. Közleményekből XXI. 4.)
23. Izlet u Podsused u Zagrebačkoj okolici mjeseca Novembra. Zágráb, 1888. (Különnyomat a Glasnik hrv. naravoslovnoga družtva-ból).
24. A permetező készülékek a kertészet szolgálatában. Bpest, 1890. Hat képpel. (A magyar kir. állami rovartani állomás Közleményei I. 1. Ugyanakkor a Természettudományi Közlönyben.)
25. Prilog k Hemipterskoj fauni Bugarskoj. Zágráb, 1890. (Különny. a Glasnikból.)
26. Hemipterološki izlet a Primorje i na Plitvička jezera. Zágráb, 1891. (Különnyomat a Glasnikból.)
27. Védekezés a kártékony rovarok ellen. Zágráb, 1893. (A magyar királyi állami rovartani állomás Közleményei I 9. Ugyanakkor az országos magyar gazdasági egyesület Évkönyvében.)
Szerkesztette a Rovartani Lapokat 1884 és 1885-ben és az állami rovartani állomás Közleményeit 1890-től 1895-ig Budapesten.
M. Akadémiai Értesítő 1877. 145., 1881. 146., 1883. 5., 58., 156., 1894. 292. l.
Szinnyei Könyvészete.
M. tudom. akadémiai Almanach 1879. 215., 1880. 214., 1882. 205., 1884. 261., 1889. 280., 1890. 276., 1891. 138., 1892. 139., 1893. 149., 1895. 167., 1896. 144. l.
Daday Jenő. A magyar álattani irodalom ismertetése. I.. II.
M. Könyvészet 1886-87.
Vasárnapi Ujság 1892. 8. sz. arczk.
Borászati Lapok 1892. 52. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona IX. 380. l. (Daday.)
Szőlő és Borgazdasági Lapok 1896. 1. sz. arczk. és önéletrajzi adatok.