Horváth (Gradeczi Stansith) Gergely,
szepesvármegyei alispán, Gradeczi Stansith H. Márk szigetvári kapitány (kinek ősei Horvátországból származtak) és Hahoti Krisztina fia, szül. 1558. aug. 1. Körmenden. (Anyja már 1559. márcz. 25. meghalt; atyja I. Ferdinánd királytól 1548. nov. 18. czímeres nemesi oklevelet és báróságot nyert Szigetvár hősies védelmeért; 1556. szept. 8. a Zápolyához pártolt Varkoch család szepesmegyei birtokait kapta; ezek közt volt Nagy-Eőr (Sztráska, Nehre), hol később a család lakott; 1557. ápr. 22. Ferdinánd király újabb adománylevéllel több nagy uradalom birtokosává tette őt és e szerint hazánk legelőkelőbb főurai közé tartozott). H. G. atyja meghalt 1561-ben; a kiskorúnak tutoraivá Draskovich püspök, Semsey Ferencz és Theryek Tamás neveztettek ki; mostoha anyja Bóth Erzsébet is hűségesen gyakorolta befolyását a fiúra; a hazában tanulását bevégezvén, hosszabb időre a külföldi egyetemek látogatására ment, így 1574-ben Paduában volt, 1576-78. Strassburgban és Baselben tartózkodott, 1579-ben leginkább Svájczban időzött; legtöbbet utazott 1580-ban Svájcz-, Németország- és Ausztria-Magyarországban. 1591-ben jelen volt a csepregi zsinaton és a gyűlés folyamáról emlékiratot hagyott hátra. Legfőbb érdeme az általa Felső-Eőrön 1584 körül alapított ág. ev. főiskola, hova külföldről hívott tanárokat és annak igazgatójául Grawer Albertet tette, ő maga is nagy tudományával közreműködött; tanította a dialektikát, rhetorikát és ethikát; hatással volt az iskola szellemére s vezetésére; könyvtárt rendezett be, mely a protestáns könyvtárak között első rangú volt; a szegényebb tanulók ellátására évenként 600 frtot adományozott. Élénk részt vett az akkoriban nevezetessé vált hitvitatkozásokban is. 1590-92-ben Szepesmegye alispánja volt. Meghalt 1597. jan. 4. Nagy-Eőrön.
Munkái:
1. Historia Colloquii Chepregiensis, De Coena Domini... Bartphae, 1591. (Beythe István írt hozzá előszót.)
2. Responsionis... Pars prima, Quam pro veritate Doctrinae Coelestis. & suae religionis puritate ad Sebastiani Lam Caluinistae Keismarcensis criminationes, ob instantiam amicorum, & vanos in angulis adornatos hostium triumphos Tomo Lamiano, cui titulum fecit Caluinianum talem: Antithesis vbique totis etc. Idem opponit... Bartphae, 1592. (Pars II. Bartphae, 1593, Pars III. Bartphae, 1597-ben a szerző halála után.)
3. Admonitio, Qva... Sebastianvm Lam Caluinistam Keismarcensem captum ac irretitum ex propria illius confessione breuiter ostendit. Psalmo 9. Infixae sunt gentes in interritum quem fecerunt, In Iaqueo isto quem absconderunt comprehensus est peseorum, in operibus manuum suaram comprehensus est peccator. Bartphae, 1593.
Kéziratban: emlékkönyvet (külföldi utazása jegyzeteivel) és naplójegyzeteket hagyott hátra (melyek a nagyeőri könyvtárban őriztetnek.)
Arczképe: kőnyomat (Wéber Samu, Gradeczi Stansith Gergely és családja. Késmárk, 1896. cz. munkájában.)
Erhardus, (Nicolaus, Dalhemius), Duae Orationes Funebres. Bartphae. 1597.
Horányi, Memoria II. 157.
Klein, Nachrichten I. 88., II. 87. l.
Annalen der oesterr. Literatur 1802. Intelligenzblatt 1. sz.
Pannonia 1820, 24., 25. sz. (Melzer.)
Sokféle 1833. 45. sz.
Frankl, Hazai s Külföldi Iskolázás 135., 284., 400. l.
Farkas Sándor, Csepreg története. Budapest, 1887. 63-66. l.
Szabó Károly, Régi Magyar Könyvtár II. 58., 61., 63., 64., 72. l.
Fabó, Monumenta I. 10., 11., 56. l.
Ráth György, Gradeczi Horváth Gergely és Lam (Ambrosius) Sebestyén hitvitája. Bpest, 1894. (Különny. az Irodalomtört. Közleményekből.)
M. Könyvszemle 1895. 75. l. (Dézsi Lajos.)
Illesy-Pettkó, A királyi könyvek. Bpest, 1895. 92.
Wéber Samu, Grádeczi Stansith Horváth Gergely és családja. Késmárk, 1896.