nyug. királyi táblai tanácselnök, H. Cyrill egyetemi tanár testvéröcscse, szül. 1819. okt. 16. Kecskeméten egyszerű kézműves szülőktől; a középiskola első osztályait az ottani kegyestanítórendiek gymnasiumában végezte. Szülei elhalván, korán árvaságra jutott és így a gymnasium utolsó éveit legidősebb testvére Cyrill védszárnyai s vezetése alatt Szegeden és Budán tanulta, bölcseleti tanulmányait pedig a szegedi kegyesrendi lyceumban fejezte be. A jogtudományt a pesti egyetemen és az egri érseki akadémián hallgatta. 1841-ben ügyvédnek esküdött fel és joggyakorlatra szülővárosába ment, hol 1842-től 1849-ig mint tiszti ügyész és városi tanácsos működött. Élénk részt vett a politikai s közművelődési ügyekben, és már ekkor barátja s pártfogója volt az íróknak és maecenása a magyar irodalomnak. Az 1848-49. események alatt mint bizottsági tag és népfelkelési biztos tette meg hazafiúi kötelességét. Ezért a szabadságharcz után üldözték, javait zár alá vették, rendőri felügyelet alá helyezték, sőt ügye a haditörvényszék elé is került; azonban befolyásos pártfogóinak közbenjárására ügye kedvező fordulatot vett és fölmentetvén, Kecskemétre vonult vissza, hol több évig kisded családjának és gazdaságának élt; minden üres idejét az irodalmi s társadalmi téren a közügyeknek szentelte. A helyi kegyesrendi gymnasiumnak 8 osztályúvá kiegészítése, a vidéki magyar szinészetnek föllendülése, a takarékpénztár-egyesület és a gazdasági egyesület létesítése körül is nagy érdemei vannak. 1861-ben országgyűlési képviselővé választották. Az országgyűlés alatt (1861) Pest vármegye közönsége megválasztotta másod főügyészszé s 1867-ben első főügyészszé. Első izben csak nyolcz hónapig szolgált, mert akkor az alkotmányos pestmegyei tisztikarral együtt ő is visszalépett; másodizben pedig harmadfélévig viselte e hivatalát. Az 1865-68. országgyűlésre Kecskemét városa részéről ismét megválasztatott képviselőnek; úgy szintén az 1869., 1872 és 1875. országgyűlésekre is. Mind végiglen Deák Ferencznek tántoríthatatlan híve maradt. Mind a négy országgyűlésen, mind az időközben összehívott r. kath. congressuson, a hová szintén megválasztották, ügybuzgalmával és tárgyszerű felszólalásaival tünt ki; úgyszólván állandó osztályjegyző, egyes szakbizottsági s központi előadó volt. 1869. jún. 24. Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter kinevezte tanácsossá, 1875. május 19. pedig a királyi táblához helyeztetett át tanácselnöki minőségben. 1886-ban szemei elgyengülvén, hivataláról lemondott és kedvelt szülővárosába vonult. Az általa indítványozott kecskeméti Katona József-irodalmi s társadalmi körnek elnöke, s mint ilyen tartotta meg a Katona-ünnepélyt. Már korábban kiadta Katona József Bánk bán-ját két izben, és ennek jövedelmét a szerző nevéhez méltó síremlékre és mellszoborra szánta; ez összeget a vendégszereplésre megnyert pesti szinészek előadásából növelte; az emlék létesült és szintén hozzájárult a nagy költőnek késő elismeréséhez. Közeli barátja, munkatársa, buzdítója s elősegítője volt Kecskemét jeles történetírójának, Hornyik Jánosnak.
Ifjúkori műveiből költeményeket s elbeszéléseket több lap közölt tőle neve alatt vagy Sólyom álnévvel, így a Rajzolatok (1838) és a Kunoss által kiadott Részvét Gyöngyei cz. album (1838.); czikkei az általa szerkesztett Részvét Lapjaiban (Kecskemét, 1865. Nagy férfiaink méltatása s emlékeik megörökítése szükségeiről, Tanbeszéd felsőbb iskoláink és a nevelésügy fontosságáról, A nemzeti zene fentartási szükségéről, A részvét és különösen a hazafiúi részvét fontosságáról, Szilágyi Mihály, Frangepan Kristóf, Korvin János, Verbőczy István és alsólindvai Bánffy Jánosnak életrajza, Futó gondolatok saját neve s Széplaki, Alpár és Sólyom álnevek alatt); a Kecskeméti Lapoknak szorgalmas munkatársa volt (1869. A koldulás megszüntetéséről s azzal együttesen egy szegényekháza és kényszerdologház alakításáról, 1870. Egy pár szó Kazinczy leveleiről, Egy tekintet társulatainkra, 1871-72. Kazinczy Ferencz levelei Cserey Farkashoz, Kecskemét befásításához, Népiskoláink érdekében, Emlékezzünk régiekről, Kecskeméti tudós írók, 1873. Vezérczikkek, 1875. A kecskeméti jogakadémia most és jövendőben sat.); politikai czikkek a Pesti Naplóban (1867. 42. szám. Egy másik szó a miniszterhez, 54. szám. (Irányeszmék a tisztújításra sat.); Emlékbeszédei Katona József felett (Nemzet 1883. 106. sz. és a Kecskeméti nagy képes Naptár 1894. évf.); közölte Kazinczy Ferencz leveleit Cserey Farkashoz a Figyelőben (II-V.)
Munkái:
1. Hit- és hontagadó, dráma öt felv. Kecskemét, 1848. (Melyet még jurátus korában írt.)
2. Borgia Lucretia, dráma három felvonásban. Ford. Hugo Victor után. Kecskemét, 1850. (Alföldi Szinműtár I.)
3. Tudor Mária, dráma, Hugo Victor után ford. Kecskemét, 1850.
4. Phaedra, Tragoedia öt felvonásban. Racine után ford. Kecskemét,. 1851. (és Olcsó Könyvtár 1894. 339. sz.)
5. Podmaniczky Balázs, eredeti szinmű. Kecskemét, 1851. (Újabb Szinműtár, melyet H. indított meg és szerkesztett, II.)
6. Zaire, dráma öt felv. Voltaire után ford. Kecskemét, 1853. (Újabb Szinműtár V. és Olcsó könyvtár 340. sz.).
7. Lengyelhon bukása. Történeti rajz. Raumer után ford. Kecskemét, 1860.
8. Emléklap a kecskeméti kegyesrendi feltanoda 1859. okt. 1. történt megnyítási ünnepélyéről. Kecskemét, 1860.
9. Országgyűlési beszéd. Pest, 1861.
10. Emlékbeszéd. Kecskemét, 1861. (Emléklap Katona József emlékszobrának 1861. máj. 20. történt leleplezési ünnepélyéről cz. gyűjteményes munkában.)
11. Shakspere a magyar irodalomban és szinművészetben. Kecskemét, 1889. (Különnyomat a Kecskeméti Lapokból.)
12. Vegyes művek. I. kötet. Kecskemét, 1893.
13. A testvérek, dráma egy felv. Göthe után ford. második kiadás. Kecskemét, 1894. (Az első kiadás a Részvét Lapjaiban jelent meg.)
Szerkesztette az Emléklapot a Kecskeméten 1859. okt. 27. tartott Kazinczy-ünnepélyről és kiadta a Kazinczy-alapítvány javára Kecskeméten 1860. (Ebben megnyító beszéde a Kazinczy-ünnepélyen); a Részvét Lapjai cz. gyűjteményes munka I. kötetét 1865-ben Kecskeméten (a tiszta jövedelem a helybeli ref. főiskola s kegyesrendi főgymnasium konyvtára részére fordíttatott; II. kötete nem jelent meg.) Kiadta a Katona József Bánk bán-ját 3. és 4. kiadásban (Kecskemét, 1856 és 1860. s a szerző életrajzát írta hozzá.)
Kéziratban: Az 1790-91. országgyűlés története s Nyáry Pál életrajza. Jelenleg testvérbátyja Horváth Cyrillnek összes szépirodalmi munkái sajtó alá rendezésével foglalkozik.
Danielik, Magyar Irók II. 386. l.
Családi Kör 1873. 5. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Hornyik József, Egy lap irodalmunk történetéből. Kecskemét, 1889. 24. l.
M. Könyvészet 1893.
Horváth Ignácz Könyvészete 1889.
Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1894. arczk.