Horváth Dániel (széplaki Petrichevich),
cs. kir. fő-strázsamester (őrnagy), H. Dániel és Toldi Mária fia, a magyar szinészet nagy maecenása volt; midőn 1821. márcz. 11. a Kolozsvári nemzeti szinház megnyilt, az ő szava hangzott először: elszavalta saját Előszó (Prologus) cz. költeményét; (megjelent Könyves Máté Játékszini Koszorújában Pesten 1834. 109-113. l.); azután az általa fordított Körner Zrinyi-jét adták elő. (Már előbb 1000 frt alapítványt tett egy páholyra.) 1824-26-ban a szinház intendansa is volt. Mint királyi hivatalos M.-Zsákodról az országgyűlésre utaztában 1842. jan. 25. Nagy-Szebenben szélütés érte és rögtön meghalt. Özvegye gróf Lázár Éva 1857. márcz. 24. halt el Kolozsvárt 77 éves korában.
Munkái:
1. Zrinyi, vitézi szomorújáték öt felv. Irta Körner Theodor, ford... Kolozsvár, 1819.
2. Az öss-anya, szomorújáték öt felv. Grillparzer után ford. Pest, 1824. (előadták: 1835. aug. 11. és szept. 28. Debreczenben, 1842. aug. 5. Pesten. Ism. Egyet. Philol. Közlöny.)
Többi szinművei: Eliszka, és a lengyel király Hassaureck után németből ford. (előadták 1830. nov. 28. Rozsnyón, Miskolczon 1832. jan. 3., Lengyel király házassága cz., 1835. máj. 21. Nagyváradon, jún. 25. Budán, szept. 8. Debreczenben és 1838. máj. 18. Pesten.); Burgaui Adelháid, új vitézi játék négy felv. Weisenthurm Johanna után ford. (előadták 1831. okt. 28. Miskolczon); Mária vagy az asszonyi érdem, erkölcsi rajzolat öt felvonásban Ziegler után ford. (előadták 1832. nov. 22. Miskolczon és 1834. decz. 20. Budán); Két özvegy, vagy hűség a sírig, vígjáték egy felv. Holbein után ford. (előadták 1840. ápr. 4. Pesten).
Benkő még két szinművét említi: Zuelma, eredeti és Paoli dr. három felv. Friedrich után ford. (utóbbinak kézirata megvan a budapesti nemzeti szinházban). Vizkereszt éje cz. beszélye fiának P. Horváth Lázár Honderűjében (1844 I.) jelent meg. Levelét, kelet nélkül (mely Körner Zrinyijéről szól) a Kolozsvár (1893. 73. sz.) hozta.
Honművész 1834. 71., 103. sz., 1835. 54. sz., 1838. 26., 41. sz.
Der Siebenbürger Bote 1842. 51. sz.
Kővári László, Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvár, 1854. 119., 120. l.
Gróf Lázár Miklós, A gróf Lázár család. Kolozsvár, 1858. 238. l.
Benkő, M. Szinvilág 101., 128. l.
Figyelő XVII. 155. l.
Petrik Bibliogr. és egykorú szinlapok.