bölcseleti doktor, zirci-csiszterczi-rendi áldozópap és tanár, szül. 1865. nov. 25. Veszprémben; ugyanitt járt iskolába s a VI. osztályt bevégezvén, 1882. aug. 27. Zirczen a cziszteri rend növendékei közé lépett. Az ujonczév leteltével gymnasiumi tanulmányait Egerben folytatta s 1885-ben befejezte. A hittudományokat 1885-86-ban az innsbrucki egyetemen hallgatta, 1886-87. Zirczen a rendi hittudományi intézetben, melynek 1887-ben Budapestre történt áthelyezésével itt hallgatta a hittudományokat 1889-ig, mely idő alatt egyúttal hallgatója volt az egyetemnek is, hol 1889. máj. bölcseletdoktori oklevelet szerzett és aug. 11. pappá szentelték. Azután a zirczi magán gymnasiumban alkalmazták tanárnak. 1890-ben tanári oklevelet szerzett és 1894-ig Baján működött mint gymnasiumi tanár, midőn Egerbe helyeztetett át, hol jelenleg is működik. 1895-ben egyetemi magántanárrá habilitáltatott.
Rajzokat, költeményeket és irodalomtörténeti czikkeket írt a Szinházi Évkönyvbe (Kecskemét, 1882); a Kath. Hetilapba (1883-86.); a Közoktatásba (1884. Az Odyssea XI. és az Aeneis VI. éneke, hatásuk az újabb keresztény epikusokra, 1885. Naiv eposzunk); a Veszprémi Közlönybe (1885-től 1887. 41-43. sz. Magyar vígjáték 1807-ből, 1888. Katholikus szépirodalom 1889); a Leányvilágba (1885. Emberek és művészetek, dr. költ. Wildenbruch E. után, 1889.); az Egyet. Philol. Közlönybe (1889. Panasz, költ. Reinmar der Alte után, Pótkötet: Elválás, költ. Dietmar von Eist után); a M. Szemlébe (1889. költ., 1893. A magyar irodalomtörténet és iskoláink, A kódex, 1894. Egy költő idillje, Irodalmi moral, A Margit-sziget és Kódex-irodalma, Nemzetiség, Post festa, 1895. Nemzeti irodalom, Kirakatok kora, Értesítők); a M Ifjúság Rózsafűzérébe (Székesfehérvár 1889-90. Az új évfolyam kezdetén, Mitä itket pieni lintu? finnből ford.); a Kath. Egyházi Közlönybe (1890. A Katalin-legenda kérdéséről); a Bajai Közlönybe (1890. Poetai reliquiák a régi jó világból, 1891. A hun utódok, Supka Jeromos, A szinházból, 1892. Rákóczy Ferencz Rodostón, Óda gymnasium felavatására, A természeti környezet hatása szellemi életünkre, Holmi poros írásokról, 1893. Czövek Frigyes, Tóth Kálmánról, A tizenegyedik órában, 1894. Fanny, Tóth Kálmán-ódapályázatunk, Okirat a szobor talapzatában, Tóth Kálmán és Baja városa); az Irodalomtörténeti Közleményekbe (1891. Egy ismeretlen magyar codex nyomai, 1892. Pelbárt és a verses Katalin-legenda, 1894. Codex-tanulmányok. I. Bod-codex, Lobkowitz-codex, 1895. Michael de Ungaria XIII beszéde); a Budapesti Szemlébe (1895. Codexeink Mária költészetéhez); a bajai csiszterczi r. főgymnasiumának Értesítőjébe (1892. Codex-irodalmunk példái s a Példák könyve, 1893. Önképző-körünk jubileuma); a Katholikus Szemlébe (1891-92. könyvism., 1894. Régi legendáinkból, Szegedi Gergely énekes könyve, 1895. könyvismertetés); a Bölcseleti Folyóiratba (1892. A lélek kérdéséről, A bölcselet magyar nyelve, A magyar nyelvészeti irány); az Ország-Világba (1894. A bajai Tóth Kálmán-szobor történetéhez); a Tóth Kálmán Emlék-Albumba (Baja, 1894. A bajai idill); a Hevesvármegyei Hirlapba (1894. Irodalom és művészetbarátok köre Egerben, A nő az «Ember tragoediájá»-ban); a Beöthy Zsolt, M. Irodalom Történetében. Bpest, 1896. (I. k. Középkori költészetünk. I. Legendák és egyházi énesek. II. Világi költészet.)
Munkái:
1. Zárda-dalok. Irta V. Horváth J. Pápa, 1884.
2. Két régi dráma 1807-1832. Szombathely, 1886. (I. Katicza. Rosty Zsigmondtól 1832. II. Arandó és Miranda 1807.)
3. Berzsenyi és a Mondolat. Szombathely, 1888. (Különnyomat a Vasm. Lapokból)
4. Temesvári Pelbárt és beszédei. Budapest, 1889. (Különnyomat az Egy. Philologiai Közlöny Pótkötetéből. Ism. Ung. Revue, Katholikus Szemle, Egyházi Közlöny, Irodalmi Szemle.)
5. Temesvári Pelbárt és codexeink Budapest, 1891. (Különnyomat a Budapest Szemléből. Ism. Akadémiai Értesítő.)
6. Nemzeti irodalmunk a reformáczióig. Budapest, 1891. (A Margit-legenda, Szent Bernát hymnusa, Szent Bárlám élete czímű legenda, a Katalin-legenda sat. bő fejtegetése. Különny. a Kath. Szemléből. Ism. Irodalomtört. Közlemények 1892., M. Szemle, Kath. Egyházi Közlöny.)
7. A magyar nemzeti irodalom története. A középiskolák felső osztályai számára. Budapest, 1893. (Ism. Irodalamtört. Közlemények,Tanáregylet Közlönye.)
8. Pomerius. Budapest 1894. (Ism. Századok.)
9. Beszéd, melyet 1894. jún. 3. Baján Tóth Kálmán ércz-szobrának leleplezése alkalmából mondott. Baja, 1894.
10. Jókairól. Eger, 1894. (Kül. ny. a Hevesvármegyei Hirlapból.)
Szerkesztette a Tóth Kálmán Emlék-Albumot Baján 1894-ben.
Akadémiai Értesítő 1890.
Horváth Ignácz Könyvészete 1891.
Irodalomtört. Közlemények 1893.
Egyet. Philol. Közlöny 1893.
Magyar Könyvészet 1892-93.
Zolnay Gyula, Nyelvemlékeink. Bpest, 1894.
A cziszterczi-rend Emlékkönyve. Budapest, 1896. 342. l. (Szabó Otmár.)