szent-Benedek-rendi áldozópap és tanár, szül. 1799. aug. 27. Milanoban Lombardiában, hol fehérmegyei származású atyja ezredével tartózkodott; első kiképeztetését a székesfejérvári középiskolában nyerte, hol a költészeti osztályig tanult; 1818. október 15-én Pannonhalmán a szent Benedek-rendbe lépett. Az újoncév eltelte után két évig a bölcseletet Győrött. egyig a nevelést és széptant Bakonybélben hallgatta, egyszersmind a görög és római írókat is tanulmányozta. 1822-24-ig a komáromi gymnasium tanára, 1824-28-ig Pannonhalmán theologus volt és aug. 7. pappá szenteltetett föl. 1828-36. tanár Komáromban; itt kezdette meg szóelemzési szótárának anyagát gyűjteni; 1836-39. Nagyszombatban tanított; 1839-41. Pannonhalmán hitszónok; 1841-44. bakonybéli, 1841-44. tihanyi s végre 1844-47. kajári lelkész volt, hol 1860. júl. 6. meghalt.
Czikke a Religio és Nevelésben (1846. I. 42-44. sz. A teremtésről.)
Munkái:
1. Erdélyi nagyfejedelemség, Dalmátország. Galliczia királyság, európai török birodalom és Görögországnak rövid földleírása. Pozsony, év n. (Magyar és latin szöveg, három táblával.)
2. Magyarország historiájának rövid leírása. Pozsony, év. n. (Magyar és latin szöveg latin czímmel; 2. kiadás. Pozsony, 1836. magyar czímmel; 3. kiadás. Pozsony, 1838. latin czímmel.)
3. Deákra fordítandó magyar gyakorlások. Első évi folyam. Pozsony, 1837. (II. kiadását újra átdolgozva, a II. és III. folyammal együtt elkészítette, de nem adta ki.)
4. A füredi savanyúviz s Balaton környéke. Kézikönyvül a savanyúvízi s Balatongőzösi minden karú s rendű tisztes vendégeknek. Magyar-Óvár, 1848. (Ibrahim endrédi török agának magyar levele a tihanyi várkapitányhoz Kappányból 1589. márcz. 2. az 52-53. l.)
Kéziratban: A cath. hittan egész terjedelmében, Gaume Cathechisme de Perseverance cz. munkájának fordítása; A tihanyi apátság történeti s földrajzi leírása; Magyar nyelvbeli szószármaztatás 600 lap.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 191. l.
Szinnyei Könyvészete.
Scriptores Ordinis S. Benedicti 199. l.
M. Állam 1890. 48. sz.
Petrik Bibl.