orvosdoktor, szül. 1777-ben Bidschowban (Csehország); ifjú korában a Talmudot tanulmányozta; Prágában a zsidó főiskolában tanult; a bölcselet s mathematikában képezte magát; azután Bécsbe ment, hol az orvosi tudományokat hallgatta s 1811-ben orvosdoktorrá avatták. Lackenbacher Hirsch nagy-kanizsai polgár tanácsára, kinek leányát nőül vette, Magyarországba jött és Nagy-Kanizsán telepedett le, hol gyakorló-orvos lett és a zsidó iskola igazgatója volt 1857-ig. Meghalt 1859. nov. 7. Nagy-Kanizsán.
Czikkeket írt az Allg. Zeitung des Judenthumsba, az Orientbe s a pesti Ben-Chananjaba. (1857. Die Jericho-Rose, 1858. Zur biblischen Naturgeschichte und Geographie. Die Zug-Heuschrecke).
Munkája: Dreizehntes Buch der jüdischen Antiquitäten von Flavius Josephus, enthaltend die Geschichte der Juden seit der Schlacht von Apa, in welcher Judas Makkabäus fiel, bis zum Tode Alexanders. Gross-Kanizsa, 1843. (Kéziratban hátra hagyta az 1., 11., 12. es 14. könyvet, földrajzi s régészeti jegyzetekkel.)
Wertheimer, Joseph, Jahrbuch der Israeliten. Wien, 1860. 151. l.
Ben-Chananja 1864. 74. l. (Reich Ignácz.)
Rosenberg Leopold, Jahrbuch für die israel. Cultus-Gemeinden in Ungarn. Arad, 1860. 334. l.