bölcseleti doktor, kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1791. ápr. 2. Teplán (Trencsénm.); 1809. szept. 21. Privigyén lépett a rendbe, hol 1810-11. novitius volt; 1812-14 gymnasiumi tanár Nyitrán, 1815-16. Podolinban, 1816-18. Váczon bölcselethallgató; 1818. aug. 28. áldozópappá szentelték föl; 1818-20. Nyitrán és Szent-Györgyön theologus; tanár volt 1820-21-ben Breznóbányán, 1821-25. Nyitrán, 1825-26 Trencsénben, 1826-31. Kolozsvárt a világtörténetet adta elő (e közben egyszersmind lyceumi prodirector 1828. és 1830-31-ben); 1832-45. ugyanott a mathésis tanára (1842-45-ben egyszersmind vicerector); 1845-48. rector, a convictus és gymnasium igazgatója; 1849-ben Szent-Györgyön vicerector; 1850-52. Kolozsvárt rector, a lyceum, gymnasium és elemi iskolák igazgatója; 1851-ben a koronás arany érdemkeresztet kapta. Meghalt 1852. márcz. 2. Kolozsvárt.
Munkái:
1. Elementa matheseos purae. Pars I. continens algebram. Pars II. continens geometriam. Claudiopoli, 1836-37. két kötet. (2. kiadás. Claudiopoli, 1844.)
2. Compendium geometriae practicae in usus auditorum suorum. Claudiopoli, 1838. (Ezen két tankönyvet Erdélyben a német protestáns iskolákban is használták.)
Szinnyei Könyvészete.
Figyelő XI. 58. l. és Csaplár Benedek szives közlése (a rendház jegyzőkönyvéből).