Hornig Károly (hornungi báró),
theologiai doktor, r. kath. megyéspüspök, sziléziai eredetű családnak, mely a XVIII. század óta honos Magyarországon, ivadéka (nagyatyja báró H. Károly 1800-ban telepedett le Komáromba s magyar honosságot nyert), báró H. Antal vizi- s vasúti mérnök és Kopics Mária fia, szül. 1840. aug. 10. Budán; középiskolai tanulmányait Bécsben (hol nagynénjénél nevelkedett), Budán (az V. és VI. gymnasiumi osztályt) és mint kispap Nagyszombatban végezte. Ezután az esztergomi egyházmegye papnövendékei közé vétetett föl és a pesti központi papnevelőbe küldetett, hol 1858-62-ben theologiát hallgatott. 1862. decz. 10. miséspappá szenteltetett föl. 1862-66-ban a szent Ágostonról nevezett bécsi felsőbb papnevelő intézetben folytatta theologiai tanulmányait és három doktori szigorlatot tett. 1866-ban a pesti központi papnevelő intézetben tanulmányi felügyelő és egyetemi theologiai tanársegéd lett. 1869. nov. 25. theologiai doktorrá avatták és nov. 28. Simor herczegprimás magával vitte Rómába, hol három hónapot töltött. 1870. máj. helyettes és okt. 31. ny. rendes hittanár lett a pesti egyetemen, hol az új-szövetségi szentírási tudományokat 1878-ig adta elő. 1874. júl. 3. pápai titkos kamarás, 1878. júl. 1. esztergomi kanonok és a herczegprimás egyházi hivatalának igazgatója, 1882. okt. 17. osztálytanácsos a m. kir. vallás- és közoktatási miniszteriumban, decz. 23. balolchai czímzetes apát, 1883. febr. 9. scardonai czimzetes püspök lett. 1884. júl. 20. miniszteri tanácsosi czímet és jelleget nyert. 1888. ápr. 18. óta veszprémi megyés püspök.
Czikkei a Pesti Hirnökben, a Egyházi Lapokban (1867. A kath. házasság hittani s társadalmi jelentőségében, több közlés); a M. Államban (1875. A vegyes házasságokról, 1895. 36. sz. Dr. Hornig Károly br. veszprémi megyés püspöknek, a királyné ő felsége kancellárjának nagybőjti körlevele), a Havi Szemlében (15 czikk) és a kath. Szemlében (1887).
Munkái:
1. Egyházi beszéd, melyet Szent István király ünnepén 1877-ik augusztus 20-án a budai cs. kir. várőrség templomában mondott. Bpest, 1877.
2. Az egyházmegye híveihez, 1888. szept. 8. a székesegyházban mondott első főpásztori beszéd. Esztergom, 1888.
3. Literae pastorales ad venerabilem clerum dioeceseos Vesprimiensis die 8. Sept. 1888. Veszprém, 1888.
Szerkesztette a Religiót (melynek előbb munkatársa volt) 1873. jan. 1-től 1878. aug. 13-ig (Ebben czikkei: A jubileaum, A vasárnapi pihenés s a vasárnapnak megszentelése, Joanes Silvester Pannonius Erdősi, Divum Hieronymum oppido Stridonis natum, Szent Bertalan szigete és temploma Rómában, Lateau Louiza, A párbaj és a háború, Ketteler püspök és a hesseni bismarckismus, A jansenismus története és mai állása, A ker. ősidők polyliturgikus napjai, különös tekintettel Karácsony ünnepére, Programmfélék, «Éppen jókor»!, Una indivisibilis internationalis, A megváltó utolsó Husvétje, Még valami a jubilaeum ügyében, A «szabadelvű» journalismus és napszámosai Wuttke után, Adalékok a reformatio előtti közművelődés történetéhez, Indifferentismus és tolerantia, Bold. Hohneberg püspök és a bécsi Presse, Tört. tanulmányok a keresztény ó-korból, A Szentségkitételre vonatkozó egyházi szabályok, A bold. Szűznek testszerinti mennybemenetele, A pannonhalmi díszkiadványok, Az egyházpolitikai viszonyoknak fejlődése Észak-Amerikában, Irenaeusnak tanuságtétele a római egyháznak tekintélye mellett, Voltak-e keresztények Pompejiben?, A katholikus nemzetek jövője, Jézus gyermekkorának története. A keresztkut szentelése, Nagyszombat napján, Az «Imitatio Christi» szerzője, Pius-ünnepélyek s Pius-irodalom Magyarországban, A kath. olvasó közönség és a liberális lapok, számos kisebb czikk, egyházi tudósítások és havi szemle). Ismertette Magyarország újabb katholikus irodalmát a 70-es években a münsteri Literarischer Handweiserben.
Szerkesztette a M. Államot 1872. október 9-től nov. 16-ig; szerkesztette s kiadta a Religiót 1873. jan. 1-től 1878. aug. 13-ig. Pesten és az Irodalmi Értesítőt 1874. júliustól 1875. júniusig Esztergomban.
Nemzet 1883. 47. sz., 1888. 150. sz.
Uj M. Sion 1886. 115. l.
1888: M. Nemzetségi Zsebkönyv 499. l, Vasárnapi Ujság 1888. 23. sz. arczk., Egyetértés 111. sz., Zalai Közlöny 23. sz., Pápai Lapok 24. sz., Népnevelő 11. sz.
M. Szalon XIII. 1890. arczk. (Hock János.)
Sturm, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 17. l.
Dunántuli Képes Naptár 1892. 21., 65. l. arczk.
Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka 176. l.