orvosdoktor, kir. tanácsos, nyug. kórházi főorvos, szül. 1808-ban Üllőn (Pestm.), hol atyja kántortanító volt; a pesti egyetemen nyert 1832-ben orvosdoktori oklevelet és mint gyakorló orvos Gyöngyösön telepedett le; 1836-ban a város tiszti orvosává választotta, mire fáradhatatlan szorgalommal gyűjtött könyöradoadományokból városi kórházat létesített, melyet 1838-ban nyitottak meg, mely 1878-ban 120 ágyra szaporodott föl; neki köszönhető a Mária nevű kath. leányiskola s a vele kapcsolatos kisdedóvó; több évig iskolaszéki elnök volt és koronás arany érdemkereszttel diszíttetett föl, később kir. tanácsosi czimet nyert. 1848-49-ben a Ludovica Académia törzsorvosa is volt. Meghalt 1891. máj. 7. Gyöngyösön.
Közegészségi s gyógyászati czikkeket írt a lipcsei s bécsi szaklapokba, úgy a helyi Gyöngyösi Lapokba.
Czikkei a Társalkodóban (1840. 2., 3., 34., 43. sz. A hasonszenves gyógymód természeti gyógytörvényen alapszik); az Orvosi Tárban (1845. I. A gyógyszerek hasonszenvi orvosok általi kiszolgáltatásáról); a Hölgyfutárban (1860. Feletet Felletár Emilnek); a Hasonszenvi Közlönyben (1864. Észrevételek a gyöngyösi közkórházban 186 3/4 I. felében orvosolt betegségekről. 1865. I. Kimutatás 1863. nov. 1-től 1864. decz. 31-ig az irgalmas szüzek ápolása alatt létező Gyöngyös városa közkorházáról, Ismét egy döntő bizonyítvány a gyógyszerek élettani kisérleteinek szükségességéről, Lapszemle); a Hasonszenvi Lapokban (1866. 1865. nov. havi kimutatás, 1865 jan. 1-től deci 31-ig, 1866. első felében orvosolt betegségekről), a Gyógyászatban (1866. Válasza a cholera gyógyítása tárgyában); a Gyöngyösben (1887. 43. sz. Erkölcstani beszéde 1849. jan. 14. a pesti Ludovica akadémiában.)
Munkái:
1. Dissertatio inaug. medica de scarlatina. Pesthini, 1832.
2. A szórványos és görcsös cholerának egyszerű és biztos orvoslása. Pesthini, 1848.
3. Népszerű oktatás a tehén- vagy védhimlő oltásról. Községek előljárói, lelkészek és szülők számára. Eger, 1852.
4. Gyászbeszéd Keszlerffy József orvostudor felett. Eger, 1858.
5. Az első magyar karlsbadi tanácsadó. Különös tekintettel vagyontalanabb hazánkfiaira. Pest, 1863.
6. Gyöngyös városának történeti, statisztikai és geographiai leírása. Pest, 1863.
Szerkesztette a Hasonszenvi Közlönyt 1864. júl. 1-től 1865. decz. 15-ig Gyöngyösön (nyomatott Egerben.)
Nevét élete utolsó éveiben Vezekényire változtatta.
Rajzolatok 1838. II.
Gyógyászat 1866. 43. sz.
Szinnyei Könyvészete.
Gyöngyösi Lapok 1891. 20. sz.