mezei gazda, a reformatio korában szerepet vitt Horhi Juhász nemzetség ivadéka, szül. 1780. szept. 24. Dicskén (Nyitram.), hol atyja H. Elek megyei főszolgabiró volt, ki korán elhalt és árván maradt öt gyermeke nevelését özvegyére, Egyed Tereziára hagyta. H. iskoláit Nyitrán kezdette és Pozsonyban végezte; hogy a természettudományokban magát tökéletesítse, a bécsi egyetemre ment, hol főleg Jordan tanár mezőgazdasági s természettani előadásait hallgatta. Itt megismerkedett gróf Zichy Istvánnal, ki titkárkép alkalmazta s 1805-ben a palotai s csicsói uradalmak kormányzását bízta reá; 1816. máj. gr. Eszterházy Nep. János jószágainak igazgatását is átvette; 1827-ben ezen grófi családtag összes magyar- és erdélyországi uradalmainak teljhatalmú kormányzója lett. 1823-ban juhtenyésztési szempontból porosz Sziléziába utazott. 1832. márcz. 3. a bécsi cs. k. gazdasági egylet, 1833. márcz. 28. a kir. bajor füvészegylet, 1833. márcz. 1. a bécsi cs. kir. Gartenbau-Gesellschaft, 1845. aug. 5. a karinthiai cs. k. gazdasági s iparvédegylet, 1846. ápr. 1. a stájerországi cs. k. gazdasági egylet megválasztotta tagjává. Ez időben szervezte a jakabszállási és csillagmajori gazdaságot. E fáradságot gr. Eszterházy Szerecsen pusztán egy birtokkal és azzal jutalmazta, hogy halálakor őt nevezte ki végrendeleti végrehajtójául. 1841-ben tudományos és gazdasági szempontból beútazta Nyugot-Európát; 1844. Münchenben, 1845. Boroszlóban, 1847. Kielben a német gazdák gyűlésein; azután Pécsett, Sopronban és Eperjesen a magyar orvosok és természetvizsgálók nagy gyűlésein mint a magyar gazdasági egyesület titkára vett részt; 1846-ban pedig a stájerországi gazdasági egyesület 50 évi fennállásának emlékünnepén volt hasonló minőségben jelen. A magyar gazdasági egyesület 1848. jan. 2. közgyűlésén, ezen egyesület földmívelési szakosztályának, 1851. jún. 9. pedig gép- és műtani szakosztályának elnökévé választatott. Komárom, Veszprém, Győr és Fehér megyék táblabirája volt. 1851-ben ismét beutazta Angolországot gazdasági szempontból. 1852-ben ugyanonnan cséplő-, arató- sat. gépeket hozott be; 1855-ben ugyanott a carlislei schow-n mint meghivott volt jelen. 1855. decz. 28. Pesten lakásáról lemenni akarván, karját töré a lépcsőn s 1856. febr. 5. meghalt.
Czikkei a Magyar Gazdában és a Gazdasági Lapokban jelentek meg. Évekig készült egy nagy füvészkönyv kiadására angol vagy franczia nyelven, de azzal nem készülhetett el.
Kézirata: Flora Bakonyiensis, Palotae, 1815. (a zirczi apátság könyvtárában van. Rómer adott belőle mutatványt a pozsonyi Verhandlungenben IV. k. 85-87.) A gazdaság és természettudományok körében rendkívül gazdag és becses könyvtárát unokája Schvarcz Gyula örökölte.
Jelenkor. Encyclopaedia 257. l.
Magyar Sajtó 1856. 226. sz.
Gazdasági Lapok 1856. 7., 39. sz. arczk.
Kanitz, August, Versuch einer Geschichte der ungarischen Botanik. Halle, 1865. 147. l.
Galgóczy Károly, Az orsz. m. gazdasági egyesület Emlékkönyve IV. 19. l. és gyászjelentés.