Horánszky Nándor (hórai s tótfalusi),
ügyvéd és országgyűlési képviselő, szül. 1838. jan 15. Egerben (Hevesm.); családja egyike Liptó vármegye legrégibb nemesi családjainak, melynek egyik ága a XVI. század végén Szepes vármegyébe származott, hol királyi adományt is nyert. Középiskolai tanulmányait Egerben, a jogot pedig a pesti egyetemen végezte, hol 1858-ben absolutóriumot nyert, mire törvényszéki gyakorlatra lépett és az ekkor fennállott szolnoki törvényszéknél működött, honnét 1861-ben az újonnan szervezett m. kir. ítélőtáblához neveztetett ki fogalmazónak. Ezen évben nyerte el ügyvédi oklevelét, a mikor Szolnokon törvényszéki biró lett. Ezen állásáról a provizorium behozatalával lemondván, mint ügyvéd működött és úgy a társadalmi, valamint az akkor e térre szorult politikai mozgalmakban is tevékeny részt vett. Az alkotmány visszaállítása után kiváló szerepet játszott a megyei s városi életben, melynek állandóan képviseleti tagja volt. Elnöklete alatt alakult meg Szolnok városának első iskolaszéke; az ő buzgólkodása folytán jött létre a kisdedóvó és az első takarékpénztár és több évig elnöke volt a polgári casinónak is. 1870-ben képviselővé választatott a kath. kongressusra, melynek egyik jegyzője lett; 1872-ben pedig ugyancsak a szolnoki kerület megválasztotta országgyűlési képviselővé és az akkori balközéppárthoz tartozott; miután azonban e pártból a Ghyczy-féle árnyalattal kilépett, mandatumát letette, de a kerület újra megválasztotta. 1875-ben csatlakozott a fusióhoz és az általános képviselőválasztások alkalmával Mosonban nyert mandatumot. Ezen országgyűlés újítván meg Ausztriával a közgazdasági kiegyezést, H. ekkor többekkel együtt a közjogi alapon álló ellenzékbe lépett, mely ellenzék az 1892. választások alkalmával, «nemzeti párt» nevét vevén fel, ezen pártnak 1878 óta egyik kiváló tagja, több évig alelnöke s két év óta elnöke. Az 1878-81. országgyűlésen nem vett részt, miután a dunavecsei s esztergomi választásoknál kisebbségben maradt; ellenben 1881-től kezdve három országgyűlésen az esztergomi, 1892 óta pedig az abauj-torna-vármegyei Szepsi kerületet képviseli. Tagja a pénzügyi bizottságnak és a III. biráló bizottságnak és a székesfőváros képviseletének, a józsefvárosi körnek pedig elnöke. Nevével sürűn találkozunk az országgyűlési tudosításokban. Országgyűlési beszédei a Naplókban jelentek meg.
Irt czikkeket a Jogtudományi Közlönybe (1867. Adalékok a törvénykezési reformhoz, 1875. A gyámhatóság szervezetéről, Az árva- és gyámhatósági intézmény rendezéséről); a politikai lapokba, így a Nemzeti Ujságba (1895. A nemzeti kérdéshez sat.)
Halász Sándor, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1886. 74. l.
Ország-Világ 1891. 47. sz. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 235. l.