theologiai doktor és prépostkanonok, szül. 1817. okt. 26. Szegeden; theologiai tanulmányainak végeztével Bécsbe az Augustineumba küldetett, honnét mint theologiai doktor érkezett vissza; 1840. jún. 25. áldozó-pappá szenteltetett fel, majd Lonovics József csanádi püspök szertartója s titkára, 1850-61-ig hivatal nélkül volt; 1861-ben számfölötti czímzetes kanonok lett. 1866. Lonovics érsek magával vitte Kalocsára, hol érseki könyvtárnok volt; 1867-ben főegyházi kanonok, Kalocsa plébánosa, később bácsi főesperes lett. 1872. ápr. 25. ő felsége a sz. Mihály főangyalról nevezett nyulszigeti czímzetes prépostságot adományozta neki. 1878-ban a zsinati vizsgáló bizottság elnöke lett.
A szent István-Társulat által kiadott Egyetemes M. Encyclopaediának munkatársa volt.
Munkái:
1. Titoknoki jelentés, melyet a szent László-Társulat működési eredményéről előterjesztett. Pest, 1862.
2. Krivinai Lonovics József kalocsai s bácsi érsek emlékéül. Kalocsa, 1867.
Kiadta Lonovics Józsefnek Népszerű egyházi Archaeologiáját (Pest, 1857. Három kötet, 4. kiadás. Pest, 1870).
Ország 1862. 58-60. sz.
Budapesti Közlöny 1872. 105. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
M. Sion 1888. 300. l.
Schematismus Colocensis 1887. 115. l.
Kiszlingstein Könyvészete.