ág. ev. lelkész és Brassó első reformátora, Gras György timármester és Honnes Dorottyának fia, szül. 1498-ban Brassóban; később a Honterus nevet vette föl; fiatal éveiről homályos sejtelmekkel birunk; annyi azonban valószinű, hogy szülővárosában nyerte első kiképeztetését és 1515-ben a bécsi egyetemre ment, hol a szász ifjak az 1517-ben Vittenbergában támadt vallási küzdelem iránt élénk érdekeltséggel viseltettek. 1530-ban Krakkóban a szépművészetek mestere lett, az előadásokat látogatta s a magyar tanuló szövetségben latin nyelvtant tanított. Innét Baselbe ment. 1533 nyarán visszatért hazájába; magával hozott nagy mennyiségű könyvet, nyomdai személyzetet és eszközöket. Honfitársai szeretettel fogadták és ajándékokkal halmozták el; így 1534. új évre szép asztal- és ágyterítővel és 1535-ben házassága alkalmával ezüstkannával lepték meg. Távollétében Luther tanai Erdélyben is, különösen a szászok közt, mély gyökeret vertek. H. tudományával és sajtójával csakhamar annak éltető lelkévé vált. Ezen időben a szász iskolák virágzásnak indultak, számuk szaporíttatott és a vidéken is gondoskodtak, hogy képzett tanárok a széptudományok mellett az új bevett vallást is magyar és német nyelven tanítsák. Valószínű, hogy ezen tanárok közé tartozott H is; sőt az 1543-ban a városi tanács által kiadott új iskolai rendszabály tőle származhatott. Egész irodalmi működése s nyomdájának akkori termékei mind a tanítás és nevelés szolgálatában álltak. Tudományos működésének hire elhatott Zápolyának budai udvarába s összeköttetésbe hozta a haza nevezetesebb férfiaival; ezek közt a gyulafehérvári préposttal, későbbi esztergomi érsekkel, Verantiussal is; jóllehet nem lépett nyilt ellentétbe a római egyházzal, mégis kétségtelenül a reformatió érdekében működött. 1540-ben már látszólagos bizoyítékok vannak a felől, hogy barátjától, Jehel Jerémiás brassói lelkésztől elszakadt és csendben működve 1541-ben Brassó az evangeliumi új vallás városának tekintetett. 1542-ben a fölszabadító szó elhangzott, midőn H. egyházjavító terve (Formula reformationis...) Brassó s az egész Bárczaság számára megjelent. Midőn 1543-ban ezen munkáját megjavítva kiadta, Melanchthon oly fontosnak tartá azt, hogy saját előszavával adta ki Vittenbergában és Luther 1543. szept. 1. Ramser Mátyás brassói lelkészhez írt levelében Hontert az Úr magyarországi evangelistájának nevezte. H. munkájának hatása alatt csakhamar Brassó vidéke s a Bárczaság is a reformatióhoz csatlakozott, miután annak elveit Brassó város hivatalosan is magáévá tette s intézkedett, hogy a képek és egyen kivűl az összes oltárok eltávolíttassanak a templomokból. Martinuzzinak is tudomására jutván H. működésének ily eredménye, még ez évben országgyűlés elé hívta őt, hogy nyilatkozzék, miért adta ki a reformatio szellemében készült könyvét? H. maga nem jelent meg az országgyűlésen, de Apologia reformationis cz. munkájával felelt a bibornok kérdésére. 1544. ápr. 22. aztán a város megválasztotta első papjának. Mint (hivatalánál fogva) az iskolák felügyelője, még ez évben elkészítette az iskolai rendtartást (közölte Dück, Geschichte des Kronstädter Gymnasiums. Kronstadt, 1845. cz. munkájában), melylyel megalapította Brassóban a főiskolát. Papirmalmot állított fel, mely 1547-ben szolgáltatta az első papirost; nyilvános könyvtárt szervezett (mely könyveinek sokasága és ritkaságánál fogva nevezetes volt; a budai Corvinákból is, annak elpusztításakor több könyv ide került; 1689. ápr. 21. azonban a tűzvész elpusztította.) 1547-ben adta ki a lelkészek számára agendáját és átdolgozta egyházszervezeti művét az összes erdélyi szászokra kiterjeszkedve. Meghalt 1549. jan. 23. Brassóban. 1845-ben ünnepelték az általa alapított gymnasium 400 éves emlékét; azon házon, melyben született, 1857-ben emléktáblát helyeztek el; 1858-ban nevére ösztöndíjat alapítottak; minden iskolai év végén az összes ág. ev. iskolákban emlékére ünnepet rendeznek; születésének 400. évfordulóját (1898.) emlékszobor állításával akarják Brassóban megünnepelni.
Munkái:
1. De grammatica, Libri duo. Cracoviae, 1530. (Ujabb kiadásai: Compendii Grammatices Libri II. cz. 1532., 1535. a szerző által átnézett és bőv. kiadás 1538., 1539., 1541., 1543., 1547., 1548., 1549., 1554., 1556., 1558., 1559., 1577. Cracoviae.)
2. Rudimenta Cosmographiae, Libri II. Craccoviae, 1530. (1534.), Basiliae, 1533., 1534., 1561., 1581.
3. Chorographia Transylvaniae Siebenbürgen Ornatiss. Senatvi Cibiniensi dicatum. Basiliae. 1532, (Magyarország és Erdély térképe.)
4. Cl. Claudiani Opera. ex emendatione Michaelis Bentini et Joh. Honteri. Basiliae, 1534.
5. Rudimenta Cosmographica, Libri III... Tiguri 1548. (1549., 1552., 1558., 1564., 1565., 1570., 1573., 1578., 1581., 1583., 1590., 1602. Basiliae, 1581., Antverpiae, 1555., 1560., Pragae, 1595., Hely n. 1552., 1570., 1578., 1581., 1583., 1590.)
6. Rudimenta Cosmographica, Libris IV. distincta cum annotationibus Bernardi Fromerii ac Tabulis geographicis aeri incisis... Tiguri, 1535. (Ujabb kiadásai: Tiguri 1548., 1558., 1564., 1565., 1570., Basiliae, 1561., 1585., Pragae, 1595., Agrippina, 1600. Hely n. 1573., 1578., 1583., Duisberg, 1595., Antwerpen, 1610.)
7. Compendii Gramatices Latinae Libri II. Coronae 1535. (2. kiadás, 1537., 3. k. 1577. Coronae.)
8. Cosmographicum, continens praecipuarum orbis regionum Delineationes, elegantissimis tabulis expressa. Tiguri, 1537. (1597., Coloniae, 1600.)
9. Συνοψεως γραμματικης βιβλια δυο. J. H. C. Coronae, (1539.)
10. Επιτομη της του Αριστοτελους Διαλεκτικης. Coronae. (1539. Névtelenül.)
11. Divi Aurelii Augustinii Hipponensis Episcopi Catalogus. Coronae, 1539.
12. Mimi Pvbliani. Enchiridion Xisti Pythagorici. Dicta Sapientium ex Graecis 1539. Coronae.
13. Lvcii Annei Senecae De quatuor virtutibus Liber unus. Coronae, 1539.
14. Catonis Disticha Moralia. Sententiae Septem Sapientum ex Ausonio. Ex Eodem Opvsculum de Monosyllabis 1539. Coronae.
15. Senetentiae ex libris Pundectarvm ivris civilis decerptae 1539. Coronae.
16. Senetentiae ex omnibus operibvs Divi Avgustini decerptae 1539. Coronae.
17. Rudimenta praeceptorum Dialectices ex Aristotele et alijs collecta. Compendivm Rhetorices ex Cicerone et Quintiliano. 1539. Coronae.
18. Νειλου Μοναχου κεφαλαια. 1540. Coronae. (Basel, 1569.)
19. Epitome Adagiorvm Graecorum & latinorom iuxta seriem Alphabeti. Ex Chiliadibus Eras. Rotterodami. 1541. Coronae.
20. Πλατοωνος οποι. Αριστοτελης περι Κοσμου. Coronae, 1541. (Basel, 1559.)
21. Disticha Novi Testamenti Materiem & Ordinem capitulorum cuiusq. libri per literas initiales indicantia. 1541. Coronae, (Czimlapkiadás. Coronae. 1545.)
22. Rudimenta Cosmographica. Cum vocabulis rerum Tiguri 1540., (Boroszló 1542., 1548., Basiliae, 1541. Czimlevélkiadás. Basiliae 1542.. Tiguri, 1545., 1546., 1548., 1549., 1552., 1564., Duysburgi, 1595., Pragae, 1595., Coloniae, 1600.)
23. 'Ησοιδουτον ασκρ. Εργα και ημεραι και Θεογονια. Tiguri, 1543. (Névt.)
24. Philippi Melanchtonis de Controversis Stancari scripta. Tiguri 1543.
25. Formula Reformationis Ecclesiae Coronensis et Barcensis totius Provinciae 1542. Tiguri, (és 1543.; kiadta Melanchton Fülöp is egy általa írt előbeszéddel Vittenbergában 1543-ban. Ujabb bővített kiadása s német fordítása jelent meg Brassóban. A brassói városbirák és Quaestorok hajdan ezen könyvre esküdtek, mikor hivatalukba léptek; mindkét kiadás többször kiadatott és több munkában lenyomatott)
26. Approbatio Reformationis Ecclesiae Coronensis ac totius Barcensis Provinciae a Clariss. D. Martino Luthero, Philippo Melanchtone et Joanne Pomerano Viteberga Cibiniensi Pastori, svae Ecclesiae reformationem petenti transmissa, ex autographo sive originali descripta. Coronae (1543. Luther, Melanchton és Bugenhagen három válasza Ramazi Mátyás szebeni plébánoshoz 1543-ból.)
27. Compendium Juris Civilis in usum Civitatum ac Sedium Saxonicarum in Transylvania collectum 1544. Coronae.
28. D. O. M. S. Constitutio Scholae Coronensis. Coronae, (1543., újabb kiadása. Coronae, 1657.)
29. Enhiridion totius Orbis terrarum comprehensum tabulis aliquot elegantissimis in libello chartis 2 impresso nuper in Corona... Et Rudimenta Cosmographica versibus Hexam... (Seivert említi e ma egy példányban sem ismert kiadást Gesner 1545-ben megjelent Bibliothecaja után. Tiguri, 1547., 1593., 1597., 1602.)
30. Agenda für die Seelsorger vnd Kirchen diener in Sybemburgen 1547. Tiguri.
31. Odae cum Harmoniis ex diversis Poetis in usum Ludi literarii Coronensis decerptae. Tiguri, 1548. (Ujabb kiadása. Tiguri, 1562.)
32. Libellus Graecae Gramaticae Philippi Melanchtonis, adjectis Tabulis flexionum quarundam. Coronae év. n. két kötet.
33. P. Terentii Aphrii Comediae sex. Post omnes omnium editiones summa vigilantia recognitae. Accesserant succincta scholia et argumenta in singulis scenas. Coronae, 1557.
34. Tabulae II. in Aratum Solensem cum ejusdem versione. Basiliae, 1565.
35. Annales Templi Coronensis... (Sambucus által 1606-ban Hanauban kiadott Bonfinius Historiája s Bongarsius, Scriptores...) Francof., 1600. sat. munkákban jelent meg.)
Az első erdélyi naptárak is a Honter nyomdájából kerültek ki s az abban közölt Krónikák némi változtatással még a XVIII. századi brassói német naptárakba is átvétettek.
Arczképe egy régi fametszet után kőnyomatban 1845-ben készült Bécsben Förster L. műintézetében ezen fölirattal: Vigilate et orate Johannes Hont., kiadta Neuhauser Nagyszebenben kőnyomatban és Dück, Geschichte des Kronstädter Gymnasiums cz. munkájában.
Gesner, Conrad, Bibliotheca. Tiguri, 1583. 457.
Draudius, Georg, Bibliotheca Classica. Francof., 1625. 1072.
Echinger, Elias, Catalogus Bibliothecae ampl. reipubl. Augustanae. Aug. Vind., 1633. 728., 782.
Hyde, Thomas, Catalog. impr. Libr. Bibl. Bodlejanae. Oxonii, 1674. 342.
Lipeni, Mart., Bibliotheca Realis Philosophica. Francof. ad M. 1682. 352., 880.
Czvittinger, Specimen 178.
Schmeitzel, Martinus, Epistola Martini Lutheri ad Joannem Honterum. Jenae, 1712.
Catalogus Bibl. Trajectino Batavae. Tr. ad Rh., 1718. II. 126.
Lucius, Joh. Jac., Catalogus Bibl. Publ. Moeno-Francofurtensis. Fr. ad Moen., 1728. 95., 119., 167.
Catalogus Bibl. Gschwindianae. Viennae, 1732. 359.
Catalogus Bibl. Hasaeanae. Bremae, 1732. 578.
Starovolsei, Simon, Scriptorum Polonicorum Εκατοντας, Wratislaviae. 1733. 54. l. (Életr.)
Bibliotheca Windhagiana. Viennae, 1733. 233., 633., 777.
Georgi, Theoph., Allg. Europ. Bücher-Lexicon. Leipzig, 1742-50. II. 282., Suppl. I. 185.
Jöcher, Allg. Gelehrten-Lexicon. Leipzig, 1750. II. 1695.
Catalogue des livres imprimés de la Bibliothèque du Roy. Paris, 1750. Belles Lettres I. 65.
Catalogi Bibl. Christiae. Lipsiae, 1758. 180.
Cl. Claudiani quae ex stant omnia... a Mathia Gesnero. Lipsiae, 1759. (Előszóban H. dicsérete )
Hamberger, Zuverlässige Nachrichten. Lemgo. 1760. III. 253.
Bod, M. Athenas 109.
Bibliotheca Senckenbergiana. Vindob., 1770 II. 25.
Anzeigen. Wien, 1775. V. 213.
Horányi, Memoria II. 149.
Benkő, Transsilvania II. 125., 351., 595.
Weszprémi, Succincta Medicorum Biographia. Cent II Pars II. 310.
Seivert, Joh., Nachrichten. Pressburg, 1785. 170-181., 370.
Klein, Nachrichten II. 54.
Neues Repertorium von seltenen Büchern. Nürnberg, 1796. II. 44.
Catalogus Bibl. Fr. Com. Széchenyi I. 479., 499.
Panzer, Annal. Typogr. VI. 218., 303., 475., 479.
Bibliotheca Sam. Com. Teleki. Viennae, 1811. I. 74., II. 332., III. 233. 238.
Catalogus Libr. Impress. Bibl. Regiae Acad. Upsaliensis. Upsalae, 1814. Sect. I. Fasc. I. 416.
Katona, Historia Critica XXIII. 872.
Weigel, Jo. Aug. Gottl., Apparatus Literarius. Lipsiae, 1821. Nr. 11,078.
Jungmann, Josephus, Historie Literatury Ceské. Praga, 1825. 211.
Nemzeti Társalkodó 1839. I. 11. sz.
Dück, Joseph, Geschichte des Kronstädter Gymnasiums. Kronstadt, 1845.
Blätter... Kronstadt, 1846. 35-37. szám. (Honterns-Fest.)
Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 197-219. l.
Frankl Vilmos, A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Bpest, 1873. 27., 28., 40., 82., 103. 352-356., 363., 406., 414. l.
Teutsch, C. D., Geschichte d. siebenb. Sachsen. 2. Aufl. Leipzig, 1874. Ueber Honterus und Kronstadt zu seiner Zeit. (Archiv. N. F. XIII. Hermannstadt, 1876.) és Die Reformation im siebenb. Sachsenland. Hermannstadt, 1886.
Fabritius Károly, Erdélynek Honter János által készített térképe 1532 ből. Bpest, 1878. (Értek. a tört. tud. kör. VII. 7. sz.)
Teutsch, Friedrich, Drei sächsische Geographen des sechzehnten Jahrhunderts (Hermannstadt. 1879. Archiv N. F. XV.)
M. Könyv-Szemle 1880. 19., 1892. 382. l.
Allg. Deutsche Biographie XIII. (Teutsch, G. D.)
Ausland 1884. (Teutsch, G. D. Honterus als Geograph.)
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II.
Gross, Julius, Kronstädter Drucke. Kronstadt, 1886.
Neugeboren, Henrik, Johannes Honterus, der Reformator der Sachsen in Siebenbürgen, Barmen, 1888.
Korrespondenzblatt. Hermannstadt, 1889. (H. als Lehrer), 1895. 2. sz. (H. in Wien.)
Irodalomtörténeti Közlemények 1894. 418. l.
Wolf, Theobald, Johannes Honterus, der Apostel Ungarns. Kronstadt, 1894.
Nemzet 1895. 59. sz. esti k.
Szabó Károly-Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. (Sajtó alatt.)