községi jegyző és megyebizottsági tag, szül. 1849. augusztus 7-én Nagy-Hinden (Nyitram.), hol atyja (Stróffek) szegénysorsú kántortanító volt; a főgymnasiumot Esztergomban végezte; 1865-ben ugyanott a tanítóképző tanfolyamot hallgatta s 1866-ban tanítói oklevelet nyert. Előbb Nagy-Surányban segédtanító volt, de csakhamar (1867.) önálló kántortanító lett Kospallagon; 1869-ben Keszegfalván választották meg, honnét néhány év mulva Ó-Gyallára (Komáromm.) ment szintén kántortanítónak. Minden igyekezetét a népnevelés ügyének szentelvén, a járásban tanítóköröket alakított és több évig mint elnök vezette azokat. Később a községjegyzőnek választotta meg és jelenleg Naszvadon jegyző.
Apróbb költeményei, beszélyei s czikkei vannak a Kis Tükörben (1871-72.); a Népnevelők Lapjában (1871. Vezessük a gyermekeket helyes fogalmakra és képzetekre, Szoktassuk gyermekeinket engedelmességre, Keltsünk gyermekeinkben más hitvallásúak iránt szeretetet, A siketnémák házi neveléséről, Mi oka a falusi népiskolák lassú haladásának; 1875. Van-e a néptanítónak befolyása az állampolitikára? A néptanító társadalmi tekintélyének emelése körül kik lehetnek a legközelebbi tényezők?); a Független Polgárban (1875. ápr., máj. sat.); a Hasznos Mulattatóban (1857. költ. és elb.); a Néptanítók Lapjában (1872.); a Népiskolában (1875. a tanítók nyugdíjáról vezérczikk); a Néptanítók Évkönyvében (szerk. Rónai Ferencz, 1876. I. II. A kiábrándulás kora és tanügyünk); a Komáromban és a Komáromi Lapokban (1877-78., 1881-82. társadalmi czikkek és beszélyek); ezeken kívül több szak- és politikai lapban jelentek meg czikkei.
Munkája: Részletes statisztikai kimutatások komárommegyei községek elemi tanodáiról. Esztergom, 1872.
Zeneművészettel is foglalkozik és az Orpheusban több tánczdarab jelent meg tőle zongorára.
Jegyei... y és H. L. (hirlapi levelezéseknél.)
Stróffek családi nevét 1869-ben változtatta Honfi-ra.
Századunk Névváltoztatásai 105. l. és önéletrajzi adatok.