festőművész, született 1860. márcz. 8. Máramaros-Szigeten, H. István városi tanácsos és író testvéröcscse; a gymnasium hét osztályát szülőhelyén végezte, azután a festészetre adta magát és 1878-ban beiratkozott a budapesti festészeti iskolába; majd Münchenbe ment, a hol munkáival feltünést keltett. Az olajfestészet tanulmányozása végett Velenczébe költözött, honnét 1884-ben betegeskedése miatt szülőföldére kényszerült visszatérni. Külföldön tartózkodása alatt ismerkedett meg az indus philosophia elveivel, melyet az őskori építészet remekeinek tanulmányozása közben szeretett meg. Szülőföldjén a külvilágtól teljesen visszavonulva a tudománynak él és levelezésben áll a külföldi buddhismustant művelő tudósokkal.
Munkája: Buddhista káté bevezetésűl Gótamo Buddha tanához. A délvidéki buddhisták szent iratai után, az európaiak használatára ősszeállította és jegyzetekkel ellátta Szubhádra Bhikshu, Máramaros-Sziget, 1893. (Névtelenűl.)
Jelenleg Buddha-mondák cz. munkája van sajtó alatt.
M. Könyvészet 1893. és Bökényi D. szives közlése.