Kezdőlap

Hollós László,

bölcseleti doktor és főreáliskolai tanár, H. Alajos ügyvéd, a szabadságharczban honvéd-főhadnagy és Czieger Anna fia; a család Stájerországból származott és H. atyja Schwartzkopf családi nevét 1881-ben változtatta Hollósra; H. szül. 1859. jún. 18. Szegszárdon Tolnamegyében; a három gymnasiumi osztályt Székesfejérvárt, Kalocsán végezte, mire a negyedik reálosztályba lépett, Pécsett. A József-műegyetemen és budapesti egyetemen chemiát és physikát hallgatott. A tanári tanfolyamot 1878-ban bevégezte, azután hét évig nevelősködött: Roszkoson a Majthényi családnál és másutt, végre Fáy Bélánál két évig. Ujra Budapestre jött és a természetrajzot három évig hallgatta; miután ebből tanári oklevelet nyert, a földrajzra iratkozott be. Közben a műegyetemen ásványtani pályadíjat nyert, majd az állattani kathedra mellett tanársegéd lett. 1891. szept. óta a kecskeméti főreáliskolánál tanár. 1892-ben a növénytan, chemia s ásványtanból bölcseletdoktori oklevelet nyert.

Programmértekezése a kecskeméti főreáliskola Értesítőjében (1894. A kecskeméti, félegyházai és ó-kécskei fúrólyukak rétegsorozata).

Czikkei (tárczák, útleírások stb.) a Kecskeméti Lapokban (1892., 1894-95.); a Kecskemétben (1892., 1894-95.); az Archaeol. Értesítőben (1894); a Szőlőszeti és Borászati Lapban (1894.); a Moor és Vidékében (1894. decz. mell. 1895.); a Szegszárd és Vidékében (1895.); a Tolnamegyei Közlönyben (1895.); a Kertészeti Lapban (1895.); a Chemiai Folyóiratban (1895.) és a Földtani Közlönyben (1895.)

Munkája: Adatok a ranunculaceák rhizomáinak alak- és szövettanához. Kecskemét, 1892. (Bölcseletdoktori értekezés.)

Kecskemét tanácsa részéről megbízást nyert a város milleniumi monographiájába a floristikai s geologiai viszonyok leírására.

Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1892. 149. l. arczk.

Századunk Névváltoztatásai 104. l. és önéletrajzi adatok.