volt országgyűlési képviselő, H. Imre nyug. százados és erdélyi országgyűlési hivatalos (kit 1848. okt. 26. birtokán Ácsován az oláhok halálra kínoztak, minek következtében nov. 19. meghalt) és Melczer Anna fia, szül. 1844. aug. 10. Ácsován (Zarándm.); középiskoláit Aradon, Nagy-Enyeden és Gyula-Fehérvárt végezte; a jogot 1862-65-ben Nagyváradon hallgatta. 1869. okt. ügyvédi oklevelet nyert és Déván telepedett meg, hol élénk részt vett a közéletben. 1884-ben a dévai kerületben ellenzéki programmal fellépett, azonban kisebbségben maradt; de 1887-ben a körösbányai kerületben megválasztatott országgyűlési képviselőnek, a hol a nemzetségi jelölt fölött diadalmaskodott; tagja volt a mérsékelt ellenzéknek. A képviselőházban három beszédet tartott: az igazságügyi tárczánál a Bach-féle még most is érvényben fentartott rendeletek, sajtótörvény sat. felett; a költségvetésnél és a consularis biráskodásnál. A gyulafehérvári ügyvédi kamarának is elnöke.
A Pesti Naplónak 1865-től levelezője volt Zarándmegyéből névvel és névtelenül; írt költeményeket a Várad cz. emlékkönyvbe (1864. eredeti s ford. Horácz és Goethe után.)
Szerkesztette a Hunyad cz. hetilapot 1877. ápr. 17-től 1878. szept. 30-ig Déván.
Bozóky Alajos, Nagváradi kir. Akadémia százados múltja. Bpest, 1889. 221-223. l.
Sturm, Uj Országgyűlési Almanach 1887-92. 224. l. (hibás dátumokkal) és önéletrajzi adatok.