ügyvéd, kir. aljárásbíró, H. Albert és Váradi Erzsébet fia, szül. 1843. márcz. 3. Körösbányán Zarándmegyében; a gymnasiumot Aradon, Szebenben és Kolozsvárt végezte; a jogot Nagváradon (1862-65.) haéégatta, hol ügyvédi gyakorlaton is volt. 1868-ban Pesten ügyvédi vizsgát tett és 1877-ig ügyvédkedett. 1877. ápr. 27. lépett a hivatali pályára s 1878-ig a jászberényi törvényszéknél jegyző volt. 1879 óta pedig a székesfejérvári kir. járásbiróságnál aljárásbiró. Meghalt Vaálon Fehérmegyében 1889 körűl.
Jászberényben az ottan megjelent Jászkürtnek rendes munkatársa volt, a törvényszéki rovatot vezette.
1. Járásbirósági kézikönyv. Tartalmazva 212 rendbeli különféle végzés-, ítélet- és jegyzőkönyvmintázatot... Székesfejérvár, (1879., újabb átdolgozásban. Székesfejérvár, 1887.)
2. Törvényszéki kézikönyv. Székesfejérvár, 1881.
3. Járásbírósági kalauz. Székesfejérvár, 1884.
Kővári László, Erdély nevezetesebb családai 117. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Bozóky Alajos, Nagyváradi kir. akadémia százados múltja. Bpest, 1889. 221-223. l.
Önéletrajzi adatok és unokaöcscsének H. Imrének szives közlése.