bölcseleti doktor, országgyűlési képviselő, szül. 1850. decz. 31. Vatyán (Pestm.); iskoláit 1861-69-ig Nagy-Kőrősön, Sopronban, Pesten és Szarvason végezte; 1869-ben Budapestre jött az egyetemre, hol a bölcseleti tanfolyamot hallgatta s a tanárképzőnek is tagja volt; 1873-ban letette a doktori szigorlatokat és 1874. decz. 22. a tanári vizsgát a physikából és mennyiségtanból, mire októbertől Jedlik Ányos egyetemi tanár mellett mint physikai assistens volt alkalmazva. 1873. okt. katonai kötelezettségének eleget teendő, a 2. sz. mérnökkari ezredbe lépett és hadnagy lett. 1875-77-ben külföldön tartózkodott és három félévig Berlinben hallgatta Helmholtzot, Du-Bois-Reymondot, Kirchhoffot, valamint Förster és Titjen csillagászok előadásait és Dühring aesthetikai leczkéit és másfél évig dolgozott az ottani csillagvizsgálóban. 1876-77 telén a pólai csillagvizsgálónál Palisa mellett nyert alkalmazást. Hazajővén, 1877. szept. 13. a budapesti VIII. ker. főreáliskolához a mathematikának helyettes tanárává neveztetett ki, hol három évig működött. Mint a függetlenségi párt jelöltjét a gyomai kerület 1881-től háromszor egymásután választotta meg országgyűlési képviselőjének, függetlenségi és 48-as programmal. A képviselőháznak egy cyclusban jegyzője volt. Az 1892. választáson a székelykeresztúri kerületből jött fel az országgyűlésre. A függetlenségi s 48-as párt kettészakadásakor az Ugron-féle árnyalat híve volt, de később e fractio legtöbb tagjával együtt visszatért az anyapártba. Az 1895. febr. pártbomlás alkalmával az Ugron-csoporttal tartott. A zárszámadások vizsgáló bizottságának tagja.
Mint író 1873-ban lépett föl több folyóiratban, szakmájába vágó dolgozatokkal, később publicistikával és politikával kezdett foglalkozni. Munkatársa, később ideiglenesen felelős szerkesztője volt a Függetlenségnek, Verhovay lapjának; ezen lapba írt czikkeiért 1880-ban az államügyészség sajtóperbe fogta, az esküdtszék azonban fölmentette. Ugyan-e czikkeiért a katonai hatóság is vizsgálatot rendelt ellene; mire H. beadta lemondását katonai rangjáról, a mit azonban a katonai hatóság nem fogadván el, őt tiszti rangjától megfosztotta. 1880. októbertől rendes munkatársa s vezérczikkírója lett az Egyetértésnek és az maradt 1889-ig. Czikkei a Természettudományi Közlönyben (1877. A csillagvizsgálás mai feladatai, 1878. A meteorok mint az élet hordozói, 1879. A nap melegének forrásai, Meteorologia mint időjóslás, 1884. Mikor lesz eső); a Vasárnapi Ujságban (1877. Leverrier, 1878. Pater Secchi, A Miskolczot elpusztított vihar, 1879. Edison, 1880. A szelekről, A talajváltozás által okozott földrengések és Zágráb esete, Budapesti középidő és válasz Heller Ágostnak, Napfoltok és Napkitörések, 1881. A ménesek világa, Balla Károly iratai, Új világosság, A jelenleg látható üstökös, Csillagászok dolog közben, 1882. A Vénus átmenetele decz. 6., 1883, Ujabb találmányok, Villamos kiállítás, 1884. Kihaló emberfajok, Az ég pirkadása, 1887. A villám fotographiája, A holdlakók napfogyatkozása, Ideális tájkép a Jupiter legbelsőbb holdjáról, 1889. Az Eiffel-torony, 1893. Puskás Tivadar, A felhők, képekkel, 1894. Geologia és államalakulás, mutatvány); az Egyetértésben (1879. 131. sz. Dove, 312. sz. Arago, 1883. 57. sz. Az akadémia és feladata, 1884. 307. sz. Horváth Cyrill és a magyar philosophia, 1888. 25. sz. Báró Majthényi Ottó és 1894 óta Közéletünk cz. közlemények ?. jegy alatt); a Havi Szemlében (1879. Az időjóslás mint babona); a Fővárosi Lapokban (1879. Madách mint csillagász); Az Arad és Vidékében (1881. 125., 150. sz. vezérczikkek); az Otthonban (1875. III. Aristokratia és demokratia az anyavilágon belől); a Nemzeti Hirlapban és Magyar Hirlapban.
Országgyűlési beszédei közgazdasági, honvédelmi, nevelésügyi sat. kérdésekben, a Naplóban vannak.
Munkái:
1. Csillag-észlelés a keletnyugoti vonalban. Bpest, 1877. (Értekezések a mathem. oszt. köréből V. 3.)
2. A biztosság feltételei bolygók pályaelemeinek számításánál. Bpest, 1877.
3. A mi az embert környékezi. Olvasmányok a természet világából, a művelt közönség s az ifjúság számára. Dr. Berlin munkája nyomán a hazai viszonyokhoz alkalmazva írták többen. Bpest, 1883. (146 ábrával.)
4. A nagy természet és a kicsiny ember. Bpest, 1883. Népszerű természettudományi Értekezések.)
5. Mikor lesz eső? Bpest, 1884 (Népszerű természettudományi előadások 45.)
6. Népszerű csillagászattan. Az égboltozat egyetemes leirása. Flammarion Camille után ford. Bpest, 1882. Két kötet 360. ábrával.
7. Jövőnk és az uralkodóház. Geologia mint politikai tényező. Bpest, 1894. (Ism. Vasárnapi Ujság 21. sz.)
Kéziratban: Az égitestek mozgásának. mechanikájáról cz. terjedelmes munka.
Jegyei: H. P. és h-p-.
Vasárnapi Ujság 1879. 11. szám arczk.
Egyetértés 1883. 58. sz.
Komjáthy Béla, Védbeszédek politikai sajtóperekben. Bpest, 1884.
Sárosmegyei Közlöny 1887. 12. szám. (Latkóczy.)
M. Salon VIII. 1887-88. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Sturm, Uj Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 254. l.
Pallas Nagy Lexikona IX. 289. l. (Balla Mihály) és önéletrajzi adatok.