megyei szolgabíró, H. Lajos, a magyar kir. udvari kamaránál számvevő tiszt, közbirtokos Szécsénykén (Nógrádm.) és Paczolay Erzsébet fia; a váczi püspök jószágigazgatója volt, később pedig referens a helytartótanácsnál; egyidőben kerületi jegyző Nagy-Orosziban (Nógrádm.), majd szolgabíró volt és ügyvéd; Szirákon lakott, hol 1889-ben meghalt.
Czikkei a Falusi Gazdában (1856. Utánzásra méltó példa a gyümölcsfa-tenyésztés terjesztésére, 1861. Dzierzon-rajgyártás, Álanyás méhkas meganyásítása, Válasz dr. Farkas Mihály úrnak értekezésére a természetes szaporodás, rajzás és bujtványozásról, 1862. A tündér-méhes, Dinnyészet, Méhészet, Léprothadás, 1863. Méhészet, 1864. ft. Ormay Norbert méhese); a Gazdasági Lapokban (1856. Utánzásra méltó példa a gyümölcsfatenyésztés terjesztésére); a Kerti Gazdaságban (1858. Szükséges-e a dinnyenövény öntözése vagy sem s ha nem szükséges, akkor káros, A baromfidög ügyében, Levelezés Nagy-Orosziból, Dinnyészet érdekéban, Adatok Nagy-Orosziból, ez évi kertmívelet némely jeleneteiről, Válasz t. Földváry Kálmánnak és Fogarassy Jánosnak, 1859. Dinnyetenyésztés öntözés nélkül, Aszudinnye csemege készítése, 1860. Fatenyésztés és méhészet); a M. Gazdában (1859. Dinnyetenyésztés öntözés nélkül, Vidéki tudósítások Nagy-Orosziból, 1861. Verőczéről, Nógrádm.); a Vasárnapi Ujságban (1861. A Dzirdzon méhészetről, 1873. A vén papajkó életleírása); a Kertész Gazdában (1865. Szalma-e vagy fakaptár, 1866. A hideg időjárás befolyásai méhekre május derekán.)
Munkái:
1. Pénz, ujévi s névnapi ajándék növendékeknek, vagy hasznos és mulatságos értekezése egy atyának gyermekei előtt a pénzről. Buda, 1843.
2. Dinnyetan, vagy a dinnye növény- és annak termesztésénél előforduló tárgyak elméleti és az eddigitől sok tekintetben eltért dinnyemívelés azon módjának, mely a legbiztosabb eredményhez vezet, tapasztaláson alapult s okokkal támogatott előadása. Pest, 1857.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Bibl. és Hoitsy Pál szives közlése.