főerdőtanácsos, szül. 1842-ben Szélaknán (Hontm.); tanult Selmeczbányán, Váczon, Esztergomban, Beszterezebányán; a felső erdészeti államvizsgát Budán 1864-ben tette le. 1867-ben a pilis-maróti közalapítványi uradalomba erdészhelyettesnek nevezték ki. 1868-ban áthelyezték Pilis-Szent-Keresztre. Itt írta a közalapítványi erdőgazdaság kezelését megrovó s alapos tudásra valló czikkeit, melyek az akkori vallás- és közoktatási miniszter báró Eötvös József figyelmét sem kerülték ki, a ki őt 1870-ben miniszteriumának gazdasági osztályába az alapítványi erdészet szervezésére berendelte. 1871. az alapítványi erdészet osztályfőnökévé, 1873. I. osztályú miniszteri titkárrá, 1879. kir. főerdőtanácsossá nevezték ki s ő újraszervezte a közalapítványi erdészetet. 1874. jan. 25-től 1878-ig a budai József-műegyetemen az erdészettan magántanára volt. A fővárosi közigazgatási erdészeti bizottság elnöke, az országos erdészeti egyesület választmányi, az erdészeti államvizsgáló bizottság rendes tagja volt. Meghalt 1892. nov. 12. Budapesten 50. évében. A III. oszt. vaskoronarend és a Ferencz József-rend lovagja és a főváros bizottsági tagja volt.
Czikket írt az Erdészeti Lapokba (1873. A magyarországi, egyetemi, tanulmányi, vallásalapítványi és megürült egyházi javak birtokaihoz tartozó erdőségek ismertetése sat.)
Munkája: Az alapítványi erdőségek fatermelési viszonyainak ismertetése. Bpest, 1873.
Szerkesztette az Erdészeti Zsebnaptárt 1882-1885. évekre.
A kir. József-műegyetem tanárai s hallgatói. Bpest, 1883. 10. l.
Catalogus Bibl. Joann. Card. Simor 614. l.
Pallas Nagy Lexikona IX. 273. l. és gyászjelentés.