Jézus-társasági áldozópap, később világi lelkész, szül. 1724. aug. 21. Pozsonyban; bölcseleti tanulmányai elvégezte után, 20 éves korában lépett Bécsben a jezsuita-rendbe; 1760-ban a négyes fogadalmat letette; azután tanította a philosophiát, a mathematikát és természettant Nagyszombatban és Budán; több évig német hitszónok volt Győrött és Kassán, utóbb Trencsénben (1766) az ujonczok mesterének társa. A rend eltöröltetése (1773) után mint az esztergomi főegyházmegye papja Pozsonyban működött, hol 1794 jan. 22. meghalt.
Munkája: Laudatio funebris excell. ac ill. dno comiti Josepho Illésházi... dum triduanis exequiis justa ultima persolverentur in parochiali ecclesia... civitatis Trenchin diebus 20., 21., 22. Febr. 1766. Tyrnaviae.
Katona, Historia Critica XXXIX. 959.
Fejár, Historia Academiae.
Stoeger, Scriptores 147.
De Backer-Sommervogel, Bibliothèque.-Bibliogr. IV. 425.
Necrol. Strigon. 66. l.