bölcseleti doktor, nyug. egyetemi tanár, szül. 1748-ban Bécsben; a humaniorák bevégzése után a pesti egyetemen tanult. 1784-ben a Bécsben tartott pályázati vizsga folytán a pesti egyetemhez a német nyelv és irodalom tanárának neveztetett ki. 1789. máj. 3-tól erkölcsbölcsészeti leczkéket adott elő vasárnaponként. 1790. okt 22. helytartótanácsi intézménynyel a bécsi egyetemre helyeztetett át, hol ugyanazon tantárgyakat adta elő. 1792-ben nyugdíjaztatott. Meghalt 1806. szept. 2. Bécs-Ujhelyben.
Munkái:
1. Gedichte, Breslau, 1778.
2. Erste Vorlesung beim Antritt des öffentlichen Lehramts der deutschen Sprache und Literatur an der königl. Universität zu Pest gehalten. (Pest.), 1784. (Kézirata a m. n. Múzeumban.)
3. Vermischte Kleine Schriften. Leipzig und Pesth. 1785. Két kötet (II. 105-118. Toleranz in Ungarn, durch den Herrn Kardinal und Primas Fürst v. Batthyány 1783.)
4. Von dem Einfluss der Sprache auf Literatur und öffentliche Geschäfte. Eine Akademische Abhandlung Vorgetragen in der ersten Stunde seiner diesjährigen Vorlesungen. Wien, 1787.
5. Auf die Ankunft des Kaisers in Pest. Hely n. 1788. (Költemény.)
6. An Pest. Bei der Durchreise des Feldmarschalls Laudon durch diese Stadt am 20. December. Pesth, 1789. (Költemény.)
7. Belgrads Eroberung An den Feldmarschall Freiherrn von Laudon. Pesth, 1789. (Költem.)
8. Babel. Fragmente über die jetzigen politischen Angelegenheiten in Ungarn. 1790. (Névtelenűl.)
9. Ninive. Fortgesetzte Fragmente über die dermaligen politischen Angelegenheiten in Ungarn. Nebst einer wichtigen Beilage. Auch im Römischen Reich gedruckt 1790. (Névtelenűl.) Az általa kiadott Wiener Zeitschrift 1792. III. kötetében H. megvallotta, hogy mind a két röpiratnak ő a szerzője. Munkáival a magyar közjog fölött a II. József halála után folytatott vitákban élénk részt vett. Többi munkái, melyek névtelenül vagy álnév alatt mind külföldön jelentek meg, hazánkra nem vonatkoznak. Fejér még egy kis munkájáról emlékezik meg, mely pesti tanárkodása alatt jelenhetett meg; ez: a német nyelv elemeiről szól és az akkori időben készült német tankönyvek egyike lehet.
M. Hirmondó 1792. I. 243., 507.
Fejér, Hiatoria Academiae 148.
Oesterr. Encyclopaedie Wien, 1835. II. 609. l.
M. Könyv-Szemle 1879. 329.
Wurzbach, Biogr. Lexikon IX. 161. l. (bővebb életrajzzal és munkáinak jegyzékével.)
Pauler Tivadar, Budapesti Egyetem Története I.
Ballagi Géza, Politikai Irodalom Magyarországon 1825-ig. Bpest, 1888.
Kazinczy Ferencz Levelezése I., II.
Petrik Bibliogr.