orvosdoktor, szül. 1756. júl. 9. Brassóban; miután orvosi tanulmányait Bécsben bevégezte s 1780-ban orvosdoktori oklevelet nyert. orvos volt Zalatnán, azután Oraviczán és végre bánya-kamarai főorvos Selmeczbányán. Meghalt 1792-ben Bécsben (Kayser. Bücherlexikon II. 162. l. szerint már 1790-ben).
Munkái:
1. Dissertatio inaug. medicopractica de volatica seu erysipelate erratico. Viemae, 1780.
2. Sendschreiben an Hern Wollstein über Gebrauch des Tabacks. Schemnitz, 1790.
3. Sendschreiben über den Einfluss der Anquickung der gold- und silberhältigen Erze auf die Gesundheit der Arbeiter. Schemnitz, 1790. (Lenyomatott Ferber János Jakab, Ist es vortheilhafter die silberhältigen Erze u. Schmelzhüttenproducte anzuquicken als zu schmelzen? Leipzig, 1787. cz. munkája 138-144. l.
4. Vermischte medicinische Schriften I. Band. Wien, 1791. (Szerző arczképével és 3 rézmetszettel. Tartalma: Selmecz város orvosi helyrajza, A selmeczi bányászok közt előforduló gyakori betegségek leirása. A selmeczi bánya számára felállítandó kórház tervrajza.)
Meusel, Joh. Georg, Lexikon der vom Jahre 1750 bis 1800 verstorbenen teutschen Schriftsteller. Leipzig, 1802. IV. 22. l.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 183.
Szinnyei Könyvészete.