állami főreáliskolai igazgató, szül. 1836. jan. 2. Büdösfán Baranya megyében ev. ref. vallású szülőktől; a gymnasiumot 1844-től 1853-ig Nagy-Kőrösön, a bölcseleti s theologiai tanfolyamot 1853-56-ban Kecskeméten, a jogot pedig magánúton végezte. 1859. máj. 4. Pesten pappá szenteltetett. Birói vizsgálatot tett és birói oklevelet nyert 1869. ápr. 24. szintén Pesten. Gymnasiumi tanár volt Kecskeméten 1856-57, Halason 1857-60., Nagy-Kőrösön 1860-74-ben. Ezen évtől fogva a szegedi áll. főreáliskolában tanár és 1876 óta igazgató. A felső-baranyai egyházmegyének világi tanácsbirája.
Czikkei a Hazánk s a Külföldben (1887. A korona hazajövete Bécsből 1790-ben, egykorú naplóból. Debreczen megégése 1802-ben); a Századunkban (1868-69 Autonomia és anyakönyvvezetés ς jegy alatt); a Budapesti Közlönyben (1870. 184., 192., 197. sz. Beythe István ismeretlen postillája. Németujvár, 1584.); a Szegedi Hiradóban (1875. A pápaság és reformáczió küzdelmei, Macaulay után, 1883. A víz, Pfaff után); a Figyelőben (III 1877. Horváth Ádám levelét és az V. 1878. Fazekas Mihály levelét közli). a M. Prot. Egyh. és és Isk. Figyelmezőben (1877. Fodor János ref. lelkész önéletrajza); programmértekezése a szegedi főreáliskola Értesítőjében (1880. Herodot Argosnak bevételéről. 'ΗΘηλεια τον αρσεινα, Herodot VI., 77. fejezet; 1892. Herodot múzsái.)
Munkái:
1. Az 1848. reakczió és ellenforradalom. Rogge Walter után ford. Bpest. 1876.
2. Görög nyelvtan, Tanmódszeres rendszerben. Bpest, 1877.
3. Görög gyakorló-olvasókönyv. Tanmódszeres rendszerben. Bpest, 1877.
Kiadta: Keresztesi József eredeti naplóját (Pest, 1868) és Tormássy János. A pesti religionaria comisio actáinak rövid és egyszerű summázatát 1721. (Révész Imre, Prot. Egyh. és Isk. Figyelmező 1878. öt füzetében.)
Kéziratban: Herodotos történetének fordítása.
M. Tud. Akadémia Értesítője 1868. 255., 1870. 99. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.