országgyűlési képviselő, szül. 1840-ben Sárosmegyében; tanulmányait Eperjesen, Kassán és Pesten végezte. Az 1861. országgyűlésre Sárosmegye részéről más ifjakkal együtt az országgyűlési képviselők mellé mint kis követ küldetett fel. Ugyanekkor ügyvédi oklevelet nyert. Kevéssel azután Sárosmegye tiszteletbeli főügyésze lett. 1869-ben pedig Sárosmegye kis-szebeni kerülete országgyűlési képviselőnek választotta meg és azóta folyvást ugyanazon kerületet képviseli az országgyűlésen. Az egykori Deák-pártnak szabadelvű árnyalatához tartozott. Az 1875. fuzió alkalmával a szabadelvű pártba lépett. Az 1878. bosnyák occupatio idején azonban a szabadelvű pártból kilépett s kevéssel azután a kőzjogi alapon álló ellenzékhez csatlakozott és ma is a nemzeti pártnak tagja. Mint országgyűlési képviselő főleg közjogi s igazságügyi kérdésekkel foglalkozik s 1870 óta az igazságügyi bizottságnak tagja. 1870-ben Horváth Boldizsár akkori igazságügyminiszter felhivására emlékiratot írt a polgári házasság intézményének létesítése ügyében. 1873-74-ben résztvett a kereskedelmi törvény szerkesztésére egybehívott bizottság munkálataiban és az országgyűlésen ezen törvényjavaslat előadója volt. A záloglevelek biztosításáról szóló 1876. törvény az ő tollából folyt. A budapesti ügyvédi kamara 1878-ban elnökévé választotta s e tisztet 1893-ig viselte; midőn pedig erről lemondott, akkor az ügyvédi kamara tiszteletbeli elnöknek választotta meg. 1882-ben a magyar jogászgyűlésnek elnöke volt, 1885-ben pedig az országos ügyvédgyűlés választotta elnökének.
A pesti Naplóban és a Nemzeti Ujságban több politikai czikk jelent meg tőle. Czikkei a Jogtudományi Hetilapban (1867. Kegyuri jog és telekkönyvi intézményünk), a Jogtudományi Közlönyben (1869. Közigazgatási biráskodás Magyarországon.) Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Vasárnapi Ujság 1880. 11. sz. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach 1892-1897. Bpest, 1892. 234. l.
Pallas Nagy Lexikona IX. 268. l.