r. kath. áldozópap és országgyűlési képviselő, szül. 1859. decz. 31. Devecseren Veszprémmegyében; középiskolai tanulmányait Pápán a bencéseknél, majd az ottani ev. reform. collegiumban végezte; azután theologiát hallgatott Veszprémben 1882-ig; ekkor Gogánfára (Zalam.) káplánnak neveztetiett ki, hol egy évig működött. 1883-ban Kaposvárra helyeztetett át segédlelkésznek és nemsokára a megye a kaposvári gymnasiumhoz hittanárnak nevezte ki. Lelkészi és irodalmi teendői mellett élénk részt vett a közügyekben is. 1887-ben Somogymegye szili kerülete szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselővé választotta. Az 1887. országgyűlés alatt átment a nemzeti párthoz. Mint ennek híve választatott meg 1892-ben Csongrádon. A közoktatásügyi bizottság tagja.
A 80-as évek elején novellákat irt a Magyarország és a Nagyilágba; mihelyt Budapestre jött, állandó összeköttetésbe lépett a fővárosi lapokkal; eleinte a Budapesti Hirlap külső munkatársa volt, majd a Pesti Napló szerződtette czikkírónak; 1894 elején megvált e laptól és azóta a Hazánk és a Nemzeti Ujság belső dolgozótársa s czikkírója.
Munkái:
1. Költemények. Kaposvár, 1882.
2. Az igaz nő. Marschal V. után ford. Kaposvár, 1884.
3. Alkalmi költemény Roboz István 40 éves irodalmi működésének emlékére, Kaposvár, év n. (Mind a három Dereskei névvel.)
4. Hervadt levelek. Elbeszélések. Budapest, 1885.
5. A magyar főpapság. Budapest, 1890.
6. Nagybőjti szentbeszédek. (A szent Ferencziek budapesti templomában tartotta.) Budapest, 1891. (2. kiadás. Budapest, 1894.)
7. Imakönyv. Budapest, 1892. (rajzokkal és négy aczélmetszettel.)
8. Szentbeszéd. A kórházi betegek felsegélyezésére alakult Szamaritánus-egyesület javára, a fővárosi Ferencz-rendiek templomában 1892. május 1. Budapest, 1892.
9. Szivárvány. Tárczák. Budapest, 1894. (Ism. Vasárnapi Ujság 1893. 52. sz.)
M. Könyvészet 1890-93.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Salon XIII. 1890. arczk., XVIII. 1892-93. arczk.
Sturm, Uj Országgyűlési Almanach 233. l.
Pallas Nagy Lexikona IX. (Balla Mihály.)