rabbi, szül. 1816. decz. 14. Baánban Trencsénmegyében; miután a Talmudban otthon magánoktatást nyert, 15 éves korában Verbóra, a híres rabbiiskolába küldték, hol németűl is kezdett tanulni; 1834-ben Vág-Ujhelyre ment bővebb ismeretek szerzése végett; 1836-38-ig magántanító volt Szabaticsban egy gazdag családnál; 1839-ben Nyitrára ment a rabbi-iskolába; végre Miskolczra került Wohl Ábrahám mellé, a ki mint kedvelt szónok állomást nyert az ottani izr. hitközségben. Eltökélte magát a gymnasiumi tantárgyak tanulmányozására, hogy egyszerre mind a hét osztályból a vizsgát letehesse. 1841-ben Wohl Ábrahám temetésén mondta el legelső szónoklatát a templomban. Az 1842. évet Pesten töltötte. Itt ismerkedett meg a zsidó tudósokkal, sőt a keresztyén hitszónokokat is meghallgatta. 1842. júl. Miskolczra ment és letette a vizsgát. Ez év szept. Prágába utazott a héber irodalom Mekkájába, hol egész gyarmat magyar rabbi-jelöltekkel találkozott; egyetemi tanárai közül leginkább kedvelte Exnert, a bölcseleti tanárt, ki Herbart phil. rendszerét adta elő; hallgatta a héber irodalom úttörőjét Rappaportot; de legnagyobb hatást a nagy tudományú Sachs Mihály gyakorolt reá. 1845. a berlini egyetemre ment. 1846 végén családi viszonyai haza hívták és átvette a miskolczi izr. iskola vezetését; a három ideiglenes év leteltével, követelte végleges szerződését, ugyanezt a tanártestület részéről is; de a tanári testület őt cserben hagyta és H. lemondott hivataláról. Rappaport ajánlatára 1850-ben meghívást nyert a szegedi izr. hitközségtől próba-beszéd tartására; itt versenytársának Löw Lipótnak kellett engednie. 1852-ben Kulára ment, hol ő volt a legelső rabbi; iskolát ott és Uj-Verbászon létesített és 1859-ben új templom alapkövét tette le. 1859. szept. Veszprémbe távozott, hol 1865-ben az új templom fölavatása alkalmával magyar beszédet mondott; az előljáróság, mely más rabbit akart a beszéddel megbízni, ellene fordult és az év végén felmondta hivatalát; a törvényszék azonban visszahelyezte előbbeni állásába. 1768-ban ő volt az első rabbi, ki a hittörők ellen a szószékről küzdött, mire a község a congressusba küldte őt. 1871-ben báró Eötvös József minisztertől a nevelés terén kifejtett buzgalmáért elismerést kapott. Meghalt 1889. jún. 10. Veszprémben.
Első czikke az Allg. Zeitung des Judenthumsban jelent meg (1843. a pesti angol missionariusok ellen, kik a zsidókat hálójukba kerítik); czikkei a Ben-Chananjaban (I. Zur Seminar Frage. Das isr. Taubstummeninstitut in Wien, Exegtische Abhandlungen über Tefilin, Beiträge zur Sprachkunde des Talmud, III. Das Direktorat der isr. Volksschulen, IV. Exegetische Analekten); a Pester Illustrirte Juden Zeitungban (1862. Was sind die izr. Gemeinden, als religiöse Genossenschaften, berechtiget von den Lehrern zu fordern, und was hinwider diese von den Gemeinden); a bécsi Neuzeitban (1863. 4. sz. P. M. Heilprin in Washington, Zur Geschichte der Veszprimer izr. Volksschule, Die Ungarisch-österreichische Gemeinde in Jerusalem, Zur Eidesfrage, Aufgabe der zu gründenden Alliance israelite universelle in Wien, Über jüdische Schulinspectorate, Über den jüdischen Religionsunterricht in Gymnasien, 1864. Das provisorische Ehegesetz der Juden Ungarns, Der Religionsunterricht in Gymnasien, 1865. Über gemeinsame Angelegenheiten, 1866. Salomon Körmendi, Professor Ignatz Grossmann, 1868. Der Volksschulen-Gesetzentwurf von Eötvös, Juda Wahrmann, Über Heilung und Entweihung des göttlichen Namens, Die Seelenfeier bei den Izraeliten, eine kulturgeschichtliche Studie, 1878. Die ethische Bedeutung des biblischen Ausdruckes: Erkenntniss Gottes), a bécsi Mannheimer-Albumban (1864. Wie sollen angehende Prediger den Midrasch benützen); a Wiener Jahrbuchban (1867. Die öffentliche Meinung, 1868. Ein Prediger der Vorzeit, eine literarische Studie), az Izraelita Közlönyben (1869. 45. és 46. sz. Die Bedeutung der Seelenfeier, Rede gehalten am Schlussfeste 1869 im Veszprimer Tempel), az Ungarisch-Jüdische Wochenschriftben (1871. Daniel Popper), a Veszprémben (1877. A héber Korvinák s karita irodalomból, Az izr. anyakönyvek vezetése, Rabbi vagy lelkész), a Pesti Naplóban (1877. 12. Az izraelita anyákönyvek vezetése); a M. Zsidó Szemlében (1889. Adalékok a szentírásmagyarázathoz régi forrásokból) sat.
Munkái:
1. Denkblätter, gewidmet dem am 5. Okt. 1848 in Wien bei Erstürmung des Zeughauses gefallenen Dr. Adolf Kollinsky. Prag, 1849.
2. Die jüdische Schule in Ungarn wie sie ist und wie sie sein soll. Miskolcz, 1851.
3. Die Gründung eines guten Namens. Rede gehalten im Veszprimer Tempel am Sterbetage Mozes. Gr.-Kanizsa, 1860.
4. Templom felavatási beszéd. Veszprém, 1865.
5. Mit követel a hazaszeretet a honpolgároktól békés időben? Veszprém, 1868. (Az egyenjogusítási ünnepély alkalmával tartott beszéd.)
6. Gehörst du zu uns oder zu unseren Feinden? Rede gehalten im Veszprimer Tempel 1868. Pest, 1868.
7. Leichenrede, gehalten am Sarge der Frau Therese Schwarz. Gr.-Kanizsa 1870.
8. Gyászbeszéd Tuszkan Mayer eltemetése alkalmával. Pest, 1874. (és Denkrede gehalten am Osterfeste im Tempel.)
9. Leopold Löw als Theologe, Historiker und Publicist. Leipzig, 1871.
10. Istenismeret és Istentisztelet. A bibliai és későbbi iratokon alapuló tan- és kézikönyv a vallás oktatására. Tanítóképző intézetek és a középiskolák felső osztályai számára. Bpest, 1881. (2. olcsó kiadás. Bpest, 1888.)
11. Rövid történeti vázlat a veszprémi Chevra-Kádisa alakulása s fejlődéséről, ezen egyesület évszázados jubileumának ünnepélye alkalmára az előjáróság megbízásából. Veszprém 1881.
12. Gottes-Erkenntniss und Gottesverehrung als Lehr- und Handbuch zum Religionsunterrichte in Lehrer-Präparandien und in den oberen Klassen der Mittelschulen. Bpest, 1882.
13. Beszéd a veszprémi izraelita templomban bevezetett orgona felavatása alkalmával márcz. 6. Bpest, 1886.
14. Mózesi hit- és erkölcstan az elemi és felső népiskolák számára. Bpest, 1886. (Kivonat az Istenismeret és Istentisztelet cz. munkából.)
Figyelő XIX. 1885. 357. l. (Önéletrajz.)
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1887-88.
M. Zsidó Szemle VI. 1889. (Klein Mór.)
Hochmuth Ábrahám emlékezete. Bpest, 1890. (Ebben német önvallomása. Prága, 1844. okt. 13-tól.)