bölcseleti doktor, megyei főügyész, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1791. decz. 1. Igalon Somogymegyében; tanulmányait Kaposvárott és Pécsett folytatta s 1808-tól a pesti egyetemen végezte, hol 1811-ben bölcselet-doktori oklevelet nyert; 1813-ban kir. táblai jegyző s 1815-ben ügyvéd lett. 1816-ban megválasztotta Verőcze megye második, 1822-ben első aljegyzővé, 1823-ban másod tiszti ügyészszé, 1824. főügyészszé s végre 1827. Verőcze megye táblabirója lett. A megye bizodalma sok küldöttségben vette igénybe szorgalmát és tolla ügyességét, nevezetesen a drávaszabályozási bizottságban ő vezette a jegyzőkönyvet. A magyar tudom. akadémia 1832. márcz. 9. választotta levelező tagjai sorába; ezen kitüntetésre főképen a magyar játékszin megalapítása tárgyában írt és dicséretet nyert pályairatával szerzett érdemet. Meghalt 1845. máj. 26 Eszéken. A magyar tudományos akadémiában Toldy Ferencz júl. 28. tartott fölötte gyászbeszédet.
Költeményeket irt a Tudományos Gyűjtemény melléklapjába a Szépliteraturai Ajándékba (1823-30.); czikkei a Tudományos Gyűjteményben (1822. IX. Eszék viszontagságai, H. jegygyel, 1832. II., III. 1833. IX. Verőcze vármegye ismerete); a Társalkodóban (1832. 73. sz. Egy tekintet Verőcze folyóira, 81. sz. Uj fürdő Verőcze vármegyében Volpó mezőváros határában a nassici halmok tövében, 1838. 68. sz. Tudnivalók Verőczéből, 1839. 13., 14. sz. Illokról és az Ujlakyakról, 1840. 16. sz. Adatok Szerémből); a Tudom. Tárban (1834. II. Parasztlakodalmi szokások Verőcze vármegye három és Szerém egy magyar falvában, V. 1839. Parasztlakodalmi szokások Verőcze várm. felső vidékein); irt még a kassai Szemlélőbe (1836-37. ethnographiai czikkek), a Jelenkorba (1839-43), és a Pesti Hirlapba (1841-43, levelezés). Hübner János nagy földirati Lexikonának (mely Fejér György szerkesztésében 1816-17. Pesten öt kötetben jelent meg) I. kötetét fordította.
Munkái:
1. Hoblik Márton versei. Pest, 1814.
2. Verőcze vármegye ismerete. Pest, 1832.
3. Enchiridion legum urbarialium 1832-36. pro comitatibus Verőcze, Szerém et Posega juxta voces indicantes, ordine alphabetica in materias redactarum. Essekini, 1837.
4. Libatio (Toast). Quam illustr. dno supr. comiti Josepho Siskovics de Almás et Gödre die 21. Febr. 1842 sub festivo inaugurationali convivio nomine S. S. & O. O. depromsit. Essekini.
5. Historia domus curialis comitatus de Verőcze a reincorporatione comitatus seu anno 1745 usque in praesens seu diem 14. Sept. 1842. dum lapis fundamentalis novae domus curialis per dnum Josephum Siskovics solenniter figeretur. Quinque-Ecclesiis.
6. Az eszéki vagy dráva-szávai csatorna védokai a szerémi vagyis runahávai csatorna álokai ellen. Buda 1843.
Zsoldos Ignácz, Mezei rendőrség (Pápa, 1842 és 1843 ) cz. munkáját németre s illyrre fordította.
Szinművei: Kún László, az erdélyi 1818. pályázaton dicséretet nyert szinmű; Götz von Berlichingen Göthe után; A valkói amazon, uj eredeti érzékeny játék 4 felv. kötött beszédben, először adatott Budán 1834. szept. 2. (A m. tudom. akadémia által 1833. nov. 10. dicsérettel említett pályamű. Ism. Honművész 71. sz., kézirata a budapesti nemzeti szinházban); Rózsavár vigj. 3 felv.; A Jugovicsok, szomorújáték 3 felv.
Kéziratai: Ciceroból: A kötelességekről, Cato az öregségről, Laelius vagy a barátságról, Közvélemény elleni tárgyak, A polgármester hivatali kérelemről; Jelentés a magyar nyelv miveltetéséről Verőcze vármegyében; A héti napok elneveztetése inkább magyar mint tót és költeményei (censurai eredeti kézirat 4-rét 33 lap a m. n. múzeumban); Mikép lehetne a magyar játékszint Budapesten állandóan megalapítani, az akadémiától dicséretet érdemlett pályamű 1837.; Szerém vármegye geographiai, topographiai, statistikai, historiai ismertetése.
A m. tudom. akadémiához terjedelmes munkálatokat küldött be, u. m. A horvát, szerb és magyar nyelvekben találtató hason hangú s értelmű szók lajstromát, Ritka magyar szók jegyzékeit, Észrevételeket a magyar helyesiráshoz, Bibliographiai közleményeket sat.
Levele Károlyi Istvánhoz a Tudományos Gyűjtemény kiadójához, Eszék, aug. 24. 1834. (a m. n. múzeum kézirattárában.)
M. Tudós Társasági Névkönyv 1839. 144., 1841. 53., 1842. 56,. 1844. 63., 1845. 66., 1846. 87. l. (Toldy F.)
M. Tudós Társaság Évkönyvei VIII. 60. l. (Toldy F.)
Thewrewk József, Magyarok Születésnapjai 118. l.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 186.
Toldy Ferencz, M. Nemzeti Irodalom Története és Összes Munkái. Pest, 1872. V. 132-135. l.
Petrik Bibliogr.
M. Akadémiai Értesítő 1890. 130. l.