bölcseleti doktor, kegyestanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1819. jan. 16. Pesten; 1834. szept. 13. lépett a rendbe Kecskeméten, hol 1836-36-ban novicius volt; 1837-38. Beszterczén (Erdélyben) a grammatikai osztályok tanára volt; 1839-40. Váczon bölcseletet tanult; ennek bevégeztével bölcseleti doktorrá promoveálták; 1841-42. Nyitrán, 1843-ban Szent-Györgyön theologus volt és júl 26. Pozsonyban miséspappá szentelték föl; 1844-49-ben Temesvárt előbb a grammatikai, azután a költészeti osztályban volt tanár. Meghalt 1849. júl. 2. Pesten cholerában. Az 1848. Névtárban neve magyarítva: Ladik Bernát. Kiváló műveltségű s alapos tudományú tanférfiú volt, ki a rendbe léptekor beszélt magyarúl, németül és latinúl; azután más művelt európai nyelveket is megtanult.
Munkái:
1. Nagymélt. Krivinai Lonovics József ur csanádi püspök névnapja ünnepén, tisztelete jeléül a temesvári középtanoda márcz. 19. 1847. (Költemény.)
2. Dal, melylyel tiszt. és jeles érdemű Vidos Incze úr a kegyes szerzet áldozó papja, midőn dicső nevenapját ünnepelné, a beszterczei oskoláktól megtiszteltetett... 1837.
3. Főtiszt. és tudós Grosser K. János úrnak, magyar- és erdélyországi ajtatos tanító szerzet kormányzójának neve napja ünnepén. Pest, 1846. (Költ.)
4. Fenséges főherczeg István Ferencz Viktor urnak Magyarország kir. helytartójának Temesvárra érkeztekor hála és mély hódolat jeléűl a temesvári ájtatos rendű tanítók 1847. Pest, (Költ.)
Petrik Bibliogr. és Csaplár Benedek szives közlése a rend jegyzőkönyvéből.