Hiry Ferencz (bodrog-kereszturi),
ev. ref. gymnasiumi igazgató-tanár, H. Mihály és Géczy Erzsébet fia, szül. 1798. nov. 2. Ilosván (a volt Kraszna m.); Kolozsvárt tanult az ev. ref. főiskolában; elvégezte a bölcseleti, jogi s theologiai tanfolyamokat; jurátus volt a marosvásárhelyi kir. táblán. Tanulmányainak befejezte után külföldi tanulmányútra ment; beutazta Németországot, Svájczot és Francziaországot; a göttingai s jenai egyetemen egy-egy éven át jogi, bölcseleti s főképen történelmi tantárgyakat hallgatott. 1829-ben meghivatott a zilahi ev. ref. főiskola igazgató-tanárának; az ő buzgólkodásának köszönhető, hogy az intézet fölvirágzott. 1829-től 1848-ig Közép-Szolnokmegyének táblabírája s a szabadelvű pártnak bajnoka volt; a megyei politikai életben is tevékeny részt vett; az istolában a latin előadást eltörölte és összes tantárgyait magyarul adta elő. 1834-ben a papnövendékek kikérdezésére zsinati censornak választatott meg; az évi zsinaton lelkészszé fölszenteltetett. A szabadságharcz kitörésekor, az összes tanítványait, a kik csak fegyverfogásra képesek voltak, utasította a haza védelmére, úgy hogy egy nap alatt a zilahi iskolából 60 tanuló állott be honvédnek. A szabadságharcz leveretése után haditörvényszék elé állították és ez tanári állásától megfosztotta, rendőri felügyelet alá helyezte s tartózkodási helyéül Zilahot jelölte ki. 1856-ban az erdélyi ev. ref. egyházkerület kérésére, az akkori Bach-kormány megengedte, hogy ismét tanárkodhatott. Ezután is Zilahon folytatta tanári pályáját és e mellett kedvencz foglalkozásának a gyümölcsészetnek élt, úgy hogy a Szilágyság magas fokon álló gyümölcsészetét első sorban neki köszönheti; ő honosította meg azon a vidéken a gyümölcskertészetet. Már 1848 előtt ismeretes volt kertészeti működése; a magyarországi gazdasági egyesület 1844-ben ezüst éremmel, az erdélyi gazdasági egyesület díszoklevelekkel tüntette ki. Meghalt 1876. decz. 5. Zilahon, tanárkodása 46. évében.
Költeményei a Hebeben (1826) jelentek meg; czikkei a Mentorban (I. 1842. A magyar Németországban is káromkodik, A kis kertész); írt még több czikket és egyházi beszédet az akkori folyóiratokba.
Színművei:
1. A szerelemféltők, vagy egyiknek sincs igaza, vígj. 4 felv., Schröder után ford. (először adatott Budán 1834. márcz. 20.);
2. Az ellenségek, nézőjáték 3 felv. Houwald után (először Budán 1834. nov. 29.);
3. Hazajövetel, színj. 1 felv., Houwald E. F. után ford. (először Budán 1836. márcz. 26.); Benkő még két színművét említi:
4. Lámpástorony, színjáték 2 felvon., Houwald után ford. (kézirataik megvannak a budapesti nemzeti szinháznál.)
Kéziratai: Rotteck Világtörténete; történelmi előadásai s egyéb tanulmányai s dolgozatai (a zilahi ev. ref. főiskolában).
Honművész 1834. 97. sz.
Erdélyi Prot. Közlöny 1876. 51. sz.
Benkő, Magyar Szinvilág 84., 113. l.
Figyelő XVII. 1884. 154. l.
Egykorú szinlapok, gyászjelentés és fiának Hiry Ferencznek szives közlése.